Hiányod pengéje vagdossa a szívemet
nem tehetek mást, kiengedem könnyemet
Végigfolyik arcomon, lehullik a földre
Ordít a fájdalom mikor meghal egy könnycsepp
Mennék én előre, de visszatart az idő
merítenék erőt, csak azt tudnám hogy miből
Türelmetlenségem rossz útra lökhet
elvesztésed, szíven is döfne
Az idővel vitatkozni, ezért nem is merek
emlékekkel táplálkozom, míg nem lehetek veled
Mert amikor látlak, gyógyulnak a sebek
és ölelésedtől ,újabb erőt nyerek
Nem érdekel az hogy mennyire fáj nélküled
mert szívem fala erős, és csorbul a hiány pengéje
És nem fogom feladni, nem vagyok gyenge
mert szívemnek szüksége van, a te szívedre