nagyon szépen írod
s bár ne lenne igaz
de ha igaz is
tél után tavasz jő
szemed tükre csillan
mint ritka smaragd kő
újra fény ujja fogja
és vezeti majd kezed
a tüskék magukba fordulnak
sündisznócskák fújnak majd ijedten
míg a vándorok dalra fakadnak
a rémek szégyenükben fejvesztve rohannak
gyerekek kacagva utánuk szaladnak
kezükben bot végén az ezüst hold
ág hegyén is egy farkasra mosolyog
minden seb begyógyul hegje sem marad
kunyhóból sült krumpli illata csalogat
lábnyomod felszakad követhető vagy
a hó kitakar,
4 hozzászólás
Érdekes, míg a vers, egy másik oldalon életre kel, itt halott!
Pedig, 29-en megnyitották, de vagy nem olvasták el, vagy szóra sem érdemesnek tartották.
Álljon itt hát egy elemzés!
" tél után tavasz jő
szemed tükre csillan
mint ritka smaragd kő"
ez szép, csepp romantika
" a tüskék magukba fordulnak
sündisznócskák fújnak majd ijedten"
ez merész avantgárd
" kezükben bot végén az ezüst hold
ág hegyén is egy farkasra mosolyog "
ez eredeti expresszionizmus
Szóval rendesen eklektikus, de szeretem a kísérletező alkotásaidat, mindegyikben találok életképes csírákat, mozaikdarabkákat későbbi kiforrottakhoz.
szeretettel. " L.P."
Szia Ildikó! 🙂
Nyilván, akinek a versére formáltad a sajátod, tökéletesen megérti a sorokat, az építkezést, hiszen valószínűleg illeszkedik az övéhez. Benne egészen máshogy szólal meg, mint például bennem, de ez így természetes.
Romantika, avantgárd, expresszionizmus… (mondja ő).
Én azt látom, hogy valakihez szólsz, vannak benne szép képek. Némelyik előtt meg is álltam, hogy elképzeljem festményként is, sőt, egész kompozíciót tudtam alkotni.
Az első része nekem gyermeki (pozitív értelemben), a második egység zilált, kapkodó gondolatokat közvetít, ami egyáltalán nem baj. 🙂
Szabad vers ide vagy oda, engem zavar a "fakadnak – rohannak – szaladnak" a három egymást követő sor végén.
Ami egészen biztos, hogy nem illik a vers végére az a záró vessző.
…
…
Egyébként a második rész elképzelhető egyetlen festményként, bár kifejezetten sűrű, tömény, elég sokáig állnék előtte, hogy értelmezzem.
Hogy egy másik oldalon miként jön le egy vers, az mellékes.
A lényeg az, ahogy az író által megjelenik, s hogy mindezt az olvasók miként élik meg. Nincs ennél az összhangnál fontosabb, már ha valaki nem csak a saját öröme miatt ír.
Nem lényeges a megnyitások és a szólások arányszáma sem, mivel nem mindenki ír az alkotások alá. Én is így vagyok ezzel. Sokkal többet olvasok (itt mindent), mint amennyit megjegyzek a művek alatt.
Nem jó, hogy bemásolod a máshol alkotott véleményt, akkor pláne, ha az a hsz. itt is megjelenhetett volna.
Írj sokat, mert úgy gondolom, hogy érdemes! Mondom ezt úgy, hogy máshol is olvasgatlak.
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Köszönöm a figyelmedet, és kedves, bölcs szavaidat.
Mindegyik, külön-külön is, aranyat ér most nekem.
Mindenképpen megszívlelem.
Hálás köszönettel:
Ildikó