A Hold és a Szerelem
Nézem a holdat, mintha mosolyogna!
Rajtam nevet tán, a büszke holdsugár?
Nem érti, látom, miért kerül az álom!
Elkerül az álom, nincs mellettem párom!
Ha nem kerülne álom, arra kérném álmom!
Hozza ide mellém, édes kicsi párom!
Büszke holdsugár, miért nézel így reám?
Küldj inkább álmot, hol kedvesem látom!
Vagy azon mosolyogsz, hogy az álmot sajnálod?
Ne sajnáld az álmot, hisz szerelmemre vágyom!
Szeretném érezni, ahogy újra átfog,
És ölelve, csókolva két karomba zárom!
Kedves holdsugár, vagy csak irigykedsz?
Hogy égő vágyaim, imígyen kikezd!
Nem sikerül úgysem, mert szerelmem oly nagy,
Hogy felette elveszíted, minden hatalmadat!
2 hozzászólás
A vers játékos, pajkos, a Hold – az Álom és a Szerelem egymással történő kedves évődése, az előtörő érzések mosolygós játéka. Nagyon kedves vers! Gratulálok!
Varázsnak köszönöm, hogy megértett és örülök, hogy tetszik ez a kis vers!
Üdv Michael