A káprázat árnyékában

Ünnepváró hetekben
tűnődni szereteten
lehet-e,
szabad-e?

Vagy csak tudni, amit más:
fagyos élet is csodás,
ha a hit
melegít.

Ha az ajándék szerény,
meg sem fogható remény,
csak komoly
ál-mosoly.

Üres kezű tőled kér,
Sors kígyózó végénél
elmaradt
a falat.

Ember ő is, emberit
nem alkotott, de segít
igaz szív,
ha behív,

nem mérlegel, hogy van ez,
az Élet kinek kedvez,
kenyerét
szeli szét.

Ki kapja, örömkönnyét
hinti: ez a fizetség
el sem ért
életért!