Oly szépen feldíszítettél
és én álltam szobádban
ragyogón csillogva, büszkén.
A gyönyörű szent estén
hittem, hogy az emberség
a szeretet lángjában ég.
Vége, elmúlt a csendes éj
s vele minden látszata.
Eljött, beszökött az új év,
a múlté a meghittség.
Csak robotolsz a több pénzért
napi megélhetésért.
Nincs már rajtam se dísz se ék,
tűleveleim hullnak,
nem maradt más, csak az érzés:
mit is keresek itt én?
Az erdőben az élet szép
ott lenne helyem, ott a lét!
Nincs mit tennem, eljött a vég!
Emeletről ledobnak,
vagy feldarabol egy fűrész!
Az ítélet jaj, kemény!
Felszínes az emberi lény,
használ, majd elveszi a fényt!
7 hozzászólás
Kedves Magdi!
Nagyon szépek hasonlataid a karácsonyfáról
és az emberröl!
Mindkettö jobban érezné magát megszokott
környezetében,de mint a fenyö,ki lett vágva,eladva,
ugyanúgy az ember is a megélhetéséért szinte mindent
oda kell adnia!
Nagyon szépen látszik amit mondani szeretnél!
Nagyon tetszett!
Szeretettel:sailor
´Nincs már rajtam se dísz se ék,
tűleveleim hullnak,
nem maradt más, csak az érzés:
mit is keresek itt én?
Az erdőben az élet szép
ott lenne helyem, ott a lét!´
Nagyon találó sorok!
Sokat mond rólunk!
Egyre szomorúbb köröttünk a világ Kedves Sailor!
Számomra a legborzalmasabb, hogy ezt a sivárságot mi szótlanul
tűrjük. Köszönöm kedves szavaid!
Szeretettel: Magdi
Remek lett drága Magdikám a párhuzam a versedben.
Szerintem nagy verse írtál!
Szeretettel gratulálok? Ica
Köszönöm Drága Icám, jól esnek kedves szavaid.
Szeretettel kívánok boldog új évet, Magdi
Kedves Magdi!
Valóban így sírdogálnának a karácsonyfák, ha beszélni tudnának! Ez a sorsuk. Feldíszítjük őket, gyönyörködünk bennük, azután ünnep múltával kidobjuk őket.
De nélkülük nem ünnep az ünnep, és sok termelőnek adnak kenyeret a kezébe azok, akik nem a kínai műfenyőket veszik meg, hanem az igazi karácsonyfákat.
Azt szoktam mondani, hogy minden éremnek legalább két oldala van, de sokszor még több is.
A versedet azonban el lehet vonatkoztatni a karácsonyfától, ha általánosságban nézzük a pazarló társadalmunkat.
Judit
Kedves Judit!
Igazad van, az ünnep nem ünnep karácsonyfa nélkül. Mégis fájdalmas látni a díszeiktől megfosztott, kopasz ágakkal kirakott fákat. Az elvonatkoztatás is igaz, ma napság embertársainkkal is így viselkedünk, vagy ha mi nem is, a többség igen.
Köszönöm, hogy nálam jártál.
Magdi