A kis torkos egy eldugott helyen talált egy kis zacskót.
Szép volt, ingerlő volt, jó vastag, édes reményt keltő volt.
Tiltották az édességet tőle, mert hízásra volt hajlamos.
Képzeletében sok finom cukorka, epres, muskotályos.
A zacskót nézegeti, mely ingerlően gusztusos, vaskos.
A zacskót, mely mint mondtam, ingerlően gusztusos, kívánatos,
vággyal telten, titkon, mivel a nassolás szigorúan tilos,
mikor nem látják, hipp-hopp nagy hirtelen magához veszi,
kezét szupertitkosan, lopva, villámgyorsan beleteszi,
és ugyanolyan rettentő gyorsasággal kapja is ki,
mert a jó vastag zacskóban lévő sok szeg miért is kéne neki?
Desszertként nassolásnak egyáltalán nem szegek illetik!
Mindezt a jelenetet a családja vígan kuncogva nézi,
hiszen a desszertre valami egészen más reménye volt neki!