Rongyos koldus, kalappal kezében.
Nem szégyenli nyomorát, s kéreget.
Ő bízik még más emberekben,
De hiába várt… Tévedett!
Kalapja üres maradt naphosszat,
Miként szíve is árva.
Nem tudja, mit hozhat a holnap,
Mégis mosoly ül arcára.
Családja sincs; egyedül halad
A kijelölt, sáros úton.
Amit összegyűjt, minden odaad,
Mert fia él a szív-húron…
Pedig gazdag volt valamikor régen,
De élete mára káosszá változott.
Diplomája ott lapul zsebében,
Mégis a vad utcán ácsorog.
Porlepte, szennyáztatta szemétdomb
Lett lakhelye, s otthona;
Gyűjti rothadó, kidobott kincseit,
S csak álom már a palota.
Mocsokban túr, kitaszítva él,
De éjjel messze viszi vágya;
Ébren is álmodik és remél,
Egy békésebb világra várva…
13 hozzászólás
Szia!
A szegény néha gazdagabb.Tetszik a versed!
Írtam én is egy Koldus című verset,ha érdekel olvasd el:-)
Üdv:Selanne
Köszönöm, Selanne!
Értékelésedben éppen a mondanivalóm lényegét ragadtad meg nagyszerű érzékkel! Elolvastam – ajánlatod szerint – amit írtál, és már értem, hogy miért így reagáltál erre a versre (legalábbis szeretném azt hinni, hogy értem :))
Engedj meg egy megjegyzést: Nekem még sokat kell fejlődnöm, csiszolódnom, hogy megközelíthessem a te színvonaladat!
Szeretettel és köszönettel: Gyuri!
Nem könnyű a koldus életete, s versedben szép magyarsággal fogalmaztad meg. Jó látni, amikor klasszikus formát választják a versírásra, s ügyelnek mind a forma, mind a tartalom helyességére, tetszetősségére.
Mint látom, mostanában csatlakoztál hozzánk, ezért szeretettel üdvözöllek körünkben.
Írjál sokat, mi majd olvassuk, és értékeljük, s ha kell kritizáljuk.
Tetszik a versed.
Üdvözlettel: Kata
Hálásan köszönöm, hogy verbálisan is értékel! Sokkal többet mond el így arról, hogy mi és mennyire tetszik, mint egy "röpke" pontozással. Tanulni igazán én is az ilyen értékelésekből tudok leginkább. Köszönöm.
Tisztelettel: Gyuri
Kedves Kata!
Nagyon köszönöm, hogy verbálisan is értékelte soraimat. Véleményem szerint egy ilyen értékelés sokal többet mond, mint egy "röpke pontozás". Tanulni igazán ebből tudok. Mégegyszer köszönöm!
Tisztelettel: Gyuri!
Kedves Éjkirály!
Aki kicsit is vizuális tipus az maga elött látta a versedet.Alig várom hogy további verseidet is olvashassam
Szeretettel
Hekáté
Drága Hekaté!
Remélem, nem kell sokat várnod az újabb versekre, mert szépen lassanként bepötyögtetem (hisz' már tíz ujjal is megy: 9-el keresek és eggyel leütök) – szóval nem vagyok valami nagy spíler, de ígérem, igyekezni fogok. Köszönöm az értékelésed!
Szeretettel: Gyuri!
Szia! Zenét hallgatva azon gondolkodtam a vers olvasása közben, hogy jó lenne megzenésíteni is 🙂 Jó kis rockos-lassú hangzással:) Minden megvan hozzá: hangulat, jó rímek, érzés… 🙂 tetszik!
Szia Doreen!
Merész az ötleted, talán jó lenne megvalósítani is… Én ugyan a zenéhez nem értek ( bár szívesen hallgatom), de mindenképpen érdekes lehet így viszont hallani 🙂
Annak meg külön is örülök, hogy elnyerte a tetszésed!
Tisztelettel: Gyuri!
A koldus mindig békés,talán inkább…gazdagabb világra vár.
Kedves Gyogyo!
Fogalmam sincs, hogy ön volt-e már koldus, de ez nem is lényeges – én már igen… és higyje csak el: Egy koldus életére minden elmondható sokkal inkább, de az nem, hogy békés lenne!
Azért köszönöm az értékelést; mégha nem is sikerült ráhangolódnia.
Tisztelettel: Gyuri!
Kedves Éjkirály! Hiába, valaki ecsettel fest, valaki szavakkal. Ami pedig a reményt illeti: valóban az hal meg utoljára. Remélem, még nagyon sok művedet olvashatom. Őszinte tisztelettel:Lina
Kedves Lina!
Szívből köszönöm a bíztató szavakat! Büszkévé tettél azzal, hogy értékelted is az írásom, mert bizony vannak itt alkotók, akik sokkal régebb óta regisztráltak nálam, de nekik még nem sikerült olvasói szavazatot zsebre tenni! ( pláne nem ilyen pozitívat!)
Mégegyszer köszönöm! A költői képedet pedig különösképpen!
Tisztelettel: Éjkirály!