A leghidegebb nap
Reggelre hó esett
zengnek a hangok
a szólók a kórus
a kürtök és a harsonák
a leghidegebb nap jön
holdvilágos
didergő fagyos lesz
az éjszakánk
és az életünk
a Missa solemnis misénk hangján
üstdobok ütemén
lelkünk veled a mennybe száll
holnap temetünk
fagyossá vált a kiásott föld is
ahogy Missa solemnis
ahogy
maga az élet
glória glória glória
zengik a hangok
én
senkitől semmit sem kérek
az Úrtól sem
csak leborulok
a
fagyos földre a hóra
és a gyerekeimmel együtt
a misét
hallgatom
a kórus zokog bennünk
s utánad visz minket a hangokon
3 hozzászólás
Szép versed
köszönöm, hogy olvashattam.
Kellemes napokat kívánok:
Zsuzsa
Kedves István!
Ez a vers most nagyon megérintett, mint egy visszafogott zokogás.
Üdv: Kati
Kati, Zsuzsa
kÖSZÖNÖM együtt érzéseteket