A legszebbet akkor láttam
mikor a szemembe összegyűlt könny
szivárványt fűzött a napsugárra
csak a fény játéka volt
de benne lélek szárnya csapkodott
mi a könnypárával az égbe szállt.
A legszebbet akkor láttam
mikor épp aludtam a magányba
virágszirom volt álom takarója
megsimogatott és úgy borult rám
mint angyalok suhogó selyme
s repített égi hajója.
A legszebbet akkor láttam
mikor nem láttam semmit
csukott szemem alatt egy kép
hol gyermek voltam anyám ölében
dolgos kezével arcom simította
és csak azt láttam, hogy nagyon szép.
6 hozzászólás
…a legszebbet akkor láttam
mikor észrevettem egy anyókát
ki épp kenyeret kéregetett
vettem ezt-azt, a legfinomabb portékát
majd az anyókához lépve,
átadtam a csomagocskát…
Nagyon szép versedhez csak annyit tudok írni, hogy köszönöm, hogy olvashattam, kedves Szhemi!
Szeretettel: gleam
Kedves Gleam!
Én köszönöm, hogy olvastad, és köszönöm a kis idézetet is.
Én úgy gondolom szépet csak szeretettből, szeretettel láthat az ember.
Szeretettel: József
Nem idézet volt, kedves Szhemi! 😊 (versed ihlette gondolat)
Igen, csak szeretettel láthat szépnek valaki valamit. "Akinek szép a lelkében az ének…." 🙂
Szeretettel: gleam
Így még nagyobb értéke van számomra a gondolatodnak. Köszönöm.
Szeretettel: József
Kedves shemi!
Tetszett!
Nagyon szép öszinte sorok!
Különösen a befejezés fogott meg!
Gratulálok:sailor
Szép estét1
Kedves Sailor!
Köszönöm, örülök ha tetszett.
Üdv: József