Ballada
Nyihog az istálló,
dobog a lópatkó,
versenyre készül a
sok csoda mén.
Megáll a levegő.
Feszül a remegő
paripa, sörénye
égig felér.
Toporog a tömeg,
-Vajon ki nyeri meg?
Kedves a legjobb-de
szólani fél.
Retteg a kis zsoké,
hogy fogja majd vissza,
mi lesz, ha lova a
célba beér?
Megindul a menet,
Száguld a Kedves, és
szárnyai nőnek, az
élet a tét.
Odafenn a nagy úr
sápad, majd pirosul,
látcsöve makacsul
ül a szemén.
Fejét sem fordítja,
jelet ad bólintva,
bukik a paripa.
Folyik a vér.
Felhördül a tömeg,
s lassan elszédeleg.
Álom volt csak, ami
most véget ért.
4 hozzászólás
Pattogó ritmus.
Feszültség.
…és…….gratula!
Kedves Edit! Köszönöm. de egy helyen döccen a ritmus, most vettem észre, változtatnom kell.
Kati
Kedves Kati!
Remek vers!
Szeretettel gratulálok: Ica
Kedves Ica! Köszönöm, hogy elolvastad.
Szeretettel Kati