Távolban legelő lovat látok,
Sárga szőre megcsillan a napfényben,
Csak legelészik békésen a réten.
Füttyentek egyet és szólok neki,
Ő rám néz és fülét felém hegyezi,
Örömében nyerítve köszön vissza,
Szeme tükrében látszik: lelke tiszta.
Gondolta elindul felém vágtatva,
Patáit a lendületnek átadva,
Csak nyargal és nyargal felém ügyesen,
Leküzdve árkot bokrot szemfülesen.
Patái visszhangoznak a pusztában,
S lassan ideér szinte ugrálva,
Most csak bújik hozzám barátságosan,
Ő Nelli, az örökmozgó kis lovam.
6 hozzászólás
de jóóóó! van lovad!
és verset írsz róla. de jóóó!
szeretettel: Ildikó
Igeen van és imádom! 🙂
Köszönöm az értékelést! :))
Üdv.: Árnyékhold
Kedves Árnyékhold!
"Füttyentek egyet és szólok neki,
Ő rám néz és fülét felém hegyezi,
Örömében nyerítve köszön vissza,
Szeme tükrében látszik: lelke tiszta. "
Nagyon sok örömet szerezhet neked!
Ahogy írsz róla!
Megható ez a barátságod Nellivel!
Gratulálok:sailor
Kedves Sailor! 🙂
Igen sok örömet okoz. Ez több mint barátság. Ezt így tudom neked vázolni: Egyszerre mind: Ló és lovasa, apa és lánya, barát-barát, társ-társ, mester és tanítvány, tanítvány és mester.
Tudod van egy ősi erő ami összeköt ló és lovasát ősidők óta: A sors. 🙂
Üdv.: Árnyékhold
Igazán örüök,hogy ennyit jelent Neked
Nelli!
´Sok szép élményeket még!
Szép estét:sailor
Kedves Árnyékhold!
Látom te nagyon szereted a lovakat, mert két lovas versed is van.
Kedves kis vers.Hangulatos.Nekem tetszett.Jó volt elolvasni.
Üdv:Ági