magunkkal visszük a nyár illatát?
vagy megbújunk a hótakarta csendben,
vagy szeretjük egymást, mint hajdanán.
Várod-e, hogy mindig velem légy reggel,
s hajnal kócolja össze selymes hajam?
Ha csókom èbreszt a éjjeli percben,
ugye velem örökké együtt maradsz.
Ìgèred ,hogy ha már remeg a kezem,
nem lel egyedül a fáradt őszi szèl?
s ha hajamra szìnezüst eső pereg,
te akkor is mindig mellettem lennél?
De ne esküdj, ne mondj egy szót sem nekem,
az idő kereke oly gyorsan forog,
ha lelked selyme sìmogatja a lelkem,
èn már attól is nagyon boldog vagyok.
9 hozzászólás
Ismét remekmű
Köszönöm szépen Kedvesem 🙂
Drága Zsu!
Látszik, s érződik a verseden, hogy boldog vagy.
Mindig így legyen!
A vers is nagyon szép.
Szeretettel,
Ida
Drága Idám!
Köszönöm szépen kedves szavaid.
Szeretettel : Zsu
szia!
Nagyon szép szerelmes verset írtál. Milyen jó, hogy ilyen boldog, elégedett vagy! Biztos, hogy amikor hajadra "ezüst eső pereg", akkor is veled lesz a szerelmed. szeretettel: hőndido
szia!
Nagyon szép szerelmes verset írtál. Milyen jó, hogy ilyen boldog, elégedett vagy! Biztos, hogy amikor hajadra "ezüst eső pereg", akkor is veled lesz a szerelmed. szeretettel: hundido
Kedves hundido!
Èn is nagyon remélem velem lesz
Köszönöm szépen kedves szavaid: Zsu
Kedves Zsu!
Annyi vágyakozó, szépséges, szerelmes versed után jó olvasni a beteljesült szerelem szépséges versét. 😉
Judit
Kedves Judit !
Örömmel látlak újra olvasóim között, köszönöm szépen a kedves szavakat.
Szeretettel : Zsu