Fehér felhők vannak az égen
változatos felhőképben.
Fehér pamacsok az égi kékben.
Lassan úsznak e kékségben.
Útjuk vezethet bárhova,
ahová a szél eltolja.
De most épp felettünk vannak
díszét adva az égboltnak.
A szél elállt, a felhők állnak.
Különböző alakzatban
így is díszei az égboltnak,
e végtelen kék világnak.
Hangulatát adja e szép képnek
a távolabbról szóló karének.
A dallamok a légben szétterülnek,
végül a lelkünkhöz így érnek.
Szárnyalj, zengj, szólj dal, ének!
Adj örömöt a lelkünknek,
szépséget a szívünknek,
boldogságot mindenkinek!