A reggel, ez a láng-hajú,
kócos kis csibész
megelőzve a madarak
hajnali énekét,
kimegy labdázni a térre –
és száll, száll a labda,
fel, magasra
az égbe,
annak is a tetejébe.
A Nap, e nagy-nagy
sárga labda
egy háztetőn
megpattanva
beröpül egy ablakon
és végigpattogva a falakon,
telefröcsköli
az egész szobát fénnyel.
És labdája nyomában
már itt is a reggel,
ez a láng-hajú,
kócos kis csibész.
Az ágyában egy apró
emberke alszik,
talán még álmodik.
A reggelnek erre
felcsillan a szeme,
huncut kis fények
gyúlnak ki benne,
s az álla alatt
– éppen csak egy picit –
megcsiklandozza
az alvó kicsit.
És már száguld is tova,
nagy sárga labdáját
a hóna alá csapva,
kacagva.
Haja már lángot vet
az égen,
mikor Kristóf
mosolyogva ébred.
10 hozzászólás
Ditta… Igen ilyen a reggel… fantasztikus formába öntötted és a kifejezéseid…nemsemmi…
Fogadd a gratulációmat!
Kedves Titusz!
Nagyon köszönöm! Örülök, hogy tetszett a vers. 🙂
Nagyon tetszett! Szinte láttam magam előtt! Kristóf a kisfiad, és neki írtad ezt a verset? Jól sikerült! Máris nagyobb kedvem lesz a reggeli felkeléshez…
Kedves Gunoda!
Örülök, hogy tetszett a versem. Kristóf egy tüneményes kiskrapek, de ő az öcsém kisfia. Kb. három éves koráig laktak velünk és tényleg volt szerencsém látni őt, ahogy reggelente ilyen mosolyogva felébred. Nagyon szeretem, és több verset írtam róla/neki.
Üdvözlettel: Ditta
Szeretem az ilyen reggeleket, köszönöm, hogy januárban is eszembe juttadtad:) és jól eltaláltad az igéket is:) na megyek aludni és hnap reggel majd a versedre gondolok:) hátha könnyebb lesz a hétfői felkelés:P
Kedves Áfonya!
Köszönöm soraidat, már ezért érdemes volt megírnom ezt a verset. 🙂
Üdvözlettel: Ditta
Wow! Ez nagggyon jó! Olvastatja magát. Üdv, Poppy
Kedves Poppy!
Köszönöm, hogy benéztél és örülök, hogy tetszett a vers.
Üdvözlettel: Ditta
Aranyos gyerekverset írtál, igazán jó volt elolvasni – a véletlenek között fedeztem föl.
Szeretettel: Kata
Kedves verset olvashattam a tolladból! Gratulálok!