Egy
Veszély készülődik, forognak a felhők
Bennem érni kezd, felizzik ma egy felnőtt
érzés, és szívemben egyre kavarog,
Azt hiszem, maholnap vihart kavarok,
Én leszek a villám, én leszek a hang,
Fékevesztett kongással dübörgő vészharang,
Csak húzzatok! Én zúgok mindenki helyett,
Keresek ott, ahol minden elveszett,
Mert bennem érni kezd, felizzik egy felnőtt
érzés, veszély les, forognak a felhők,
És csapkod, zúg, bong, üvölt a zivatar,
Sikoltva támad: szeretni ki akar?
Ez büszke vér és büszke fájdalom,
Büszke szerelem volt. Holtig vállalom.
Kettő
Csak egy pillanatig néztem vissza
De máris vége lett,
E végtelen felett
Halott érzést temet
Arcomon a permet.
Csak egy pillanatig néztem vissza
De a magány fogta kezed
Puha kezem helyett.
Csendben elismered:
Máshol lesz jobb helyed.
Csak egy pillanatig néztem vissza
De már vége volt,
Mélán nézte a Hold,
Hogy tört meg egy akkord.
A szív még tamtamolt.
2 hozzászólás
Fantasztikusan sodortak soraid. Az első teljességgel letarolt.
A végén pedig még az én szívem is tamtamolt.
Nagyon érett vers.
Élmény volt, köszönöm és szívből gratulálok, Miléna!
pipacs
Köszönöm, kedves Pipacs, örülök, hogy tetszett!
Miléna