A Te álomszép nevedért!

Álomnyi szép neveddel telt be velem
minden, minden sziromnyi pillanatért
hullva el estjeim csendjein
teérted, mi
szavakul lelve lelt érzéseimért hozta el
szívem szomját, szeretetül
töltve be
bensőm hallgatásait, halk
magányomon hívva álomszép neved.

Hívva reményül
hinni szépséges emlékeinknek újra való
jöttét, jöttödre várva újra álomszép
nevedért,
mikor lobogásain benső világom
megtelik
érted élő érzéseim vágyaival, a
mindenek örökén örökkön
való hálám
jegyéül érted, a Te álomszép nevedért.

Melyhez kötődik létezésem együvé lett
csendjeink dobbanásain, dobbanva
mindeneinkül
az örökkévaló világ rejlő
elrejlésein minden messzeség, melyben
elmerül képzetem máig ott,
hol az örök
csend békéje hat át mindent a Te
mindeneidért elhívott, álomszép nevedért.

Nekem Te magad vagy a mélységes érzésű
létezés örök lobogása
e szív rejlésein,
melyben érted dobognak fel a mindenek
emlékei, mindenül látva
meg arcodnak
láthatatlan fényeit tetteidnek minden éjlő
csillámló csillagain, csendjeidért
ragyogva be tekintetednek szálló porait,
a Te álomszép nevedért.

Nekem Te mindenül vagy, az én
benső vágyaimnak mindeneiül, e létezés
gyönyörű képletein jelenni
meg előtted, mire
e szív rejlésein vágyó élő szeretet késztet,
lenni érted, Te létező dicsőség,
aki vagy
minden élet életén, életül szeretve mindenkit,
törődőn érezve, a Te álomszép nevedért!

Te örökkön létező valóság bennem érző,
érted való kedves öröksége,
Te elrejlő lét, ki
vagy mindeneimnek rejetekeibe írva oda,
ahol élnek énemben a csendek
érzései és
azok merengései érted, gyönyörű valódért
jőve fel a mindenkori virradat,
melynek
szépségeibe mártom tollamat a bíborok
hajnalában
érzékenyen, a Te álomszép nevedért.

Bennem Te élsz életül, minden
csendjeim csendjeiben merengve el érted,
gyönyörűimben érezve
tollam vonásain
mélyeid létező rejtekeit, ahol lakik
e szívnek
vágyódó szeretete, lenni érted ragyogásain
annak, mi előhívja könnyeimet
csordulva
arcomon érzése, vágyain betelve veled az,
mi igazán soha be nem telhető.

Mert
minden, mi élvén létezik a Te dicsőségedül
van és zengedez, mi előttünk
gyönyörű valóságul mégis felfoghatatlan.

Tartozunk Neked mind
köszönni mindent, s szíveink lángjain
szeretni Téged,
aki vagy mindenül mindenünk nekünk,
vágyainkba írva
érzéseid mélylő szeretetét,
óh Jehova Isten, a Te álomszép nevedért.

/2023. november 15./