A vágyam az ajkad
Míg csókolom hallgat
Mert szerelemed csapodár
De szíved megnyílik
Ha nagyon kívánlak
Fáradtan reám száll
Mint egy Vénusz madár
Az álmom, az te vagy
Zöld fák csendes ölelése
Virágok színes tánca
A felszálló harmat
Oldatlan kötése a csóknak
Elhallgatott zöngéje a dalnak
Mely sír, nevet a lantomon.
És ezerszer fogadom
Míg a vágyak űznek
Érzem istenét a tűznek
Haladunk elveszett utakon
Megzavarjuk a fák szerelmét
Míg a természet ölén
A szívedet kutatom
2 hozzászólás
A természet ölén szívet kutatni, hát ez a legmegfelelőbb hely! A szerelem valahogy természetesebb, igazabb és dinamikusabb a természetben.
Tetszett a versed!
Üdv.: Alberth
Szép verset írtál a szerelemről, ami valóban legszebb a természetben, ahogyan Albreht már előttem elmondta.
Üdv. Kata