illúzió
sokáig szépítgettem
építgettem
elképzeléseim várait
megszentelt utakon
zarándokoltam vágyaim felé
de mindig élesebben hasított
rajttam át a vád
hogy beképzelésem
csalódás
nem tudtam
hogy régen ott áll már az a vár
bennem roskadozott
még álmodoztam mást
rajtad áll
romokra építhetsz
rom kastélyokat
vagy szilárd kövekből
egy új életfelfogást
rajtad áll
s ha ledöntött érték szobraid
a feledés be is nőtte már
talpazatuk még hordozzák
a múlt büszke igazát
mikor majd lábad vándorolni fáj
életedre a romlás kéje vár
egy szebb világot látott
hitre hangolt álom
hordoz majd tovább
letarolt talánok tarlóján
letarolt talánok tarlóján
nem találom azt a helyet
ahol álmaink születtek
a hiányok alatt hallgatok
lesz-e még új miért
eresszem szedjen szét?
a remény még hiteget
előidézi a sorsdöntő perceket
mikor ígéreteink rügyeztek
s egyszerre
a vágyak tilalmat nem tűrő szenvedélye
fényedbe mered
felriad a bizalom
rigós hajnalok
ébredeznek a múltból
felébreszt egy langyos sugár
indulunk az álmok útján
sejtések ködén átragyog
a benned rejlő gazdag fény
ünnepet ígér
13 hozzászólás
“nem tudtam
hogy régen ott áll már az a vár”
Van, hogy nem látjuk a fától az erdőt, mert képzeletünkben másképp néz ki.
“egy szebb világot látott
hitre hangolt álom
hordoz majd tovább”
Van, aki míg csak él, sohasem adja fel, mert be akarja teljesíteni az álmát.
Nem találjuk a helyet, ahol álmaink születtek, de a remény nem hagy nyugodni bennünket, ezért tovább megyünk az álmaink útján.
Aztán, hogy a remélt ünnep bekövetkezik-e az már kérdés marad.
Minden esetre annak, aki így tud írni, és másokra is nyitott, annak érdemes remélni és tovább menni az úton, akkor is, ha már a láb vándorolni fáj.
Fájdalommal szüli az anya a gyermekét, mégis vágyik rá és úgy érzi, hogy megérte.
Szeretettel: Rita 🙂
kedves Rita!
Köszönöm szépen,hogy olvastad!
Az elsönél írod:”Van, hogy nem látjuk a fától az erdőt, mert képzeletünkben másképp néz ki.”
Igen,sokszor törekszünk valami után,amirül azt hisszük,hogy
nagyon fontos és elhanyagoljuk az igazi értékeket.Csak aztán
jut eszünkbe,hogy sokkal szebbet mellöztünk!
A másodiknál írod:”Van, aki míg csak él, sohasem adja fel, mert be akarja teljesíteni az álmát.”
Igen,épitsük szilárd alapokra az életünket,hogy ellent tudjanak állni minden nehézségnek.
A harmadiknál:nehéz megtalálni az igazit,esetleg rájövünk,hogy
nem tudunk a régi nélkül élni ´és mindent megteszünk,hogy újra
együtt lehessünk!
Köszönööm szépen,hogy jöttél!
Szeretettel:sailor
Legyen szép napod!
Ui
“Fájdalommal szüli az anya a gyermekét, mégis vágyik rá és úgy érzi, hogy megérte.”
Nagyon szép hasonlat az értékek értékéröl!
Arrol,hogy semmi sem drága,mindent megéramit szeretetböl teszünk!
Szeretettel:sailor
Kedves Sailor,
Megejtően szép, bölcs érzelmiségi versed lenyűgözött.
Különleges,léleképítő, kalandos, pezsgően életigenlő és a teljességet vágyó. Már a cím megérintett….szebbet, találóbbat nem tudtál volna alkotni.
A vers kódoltan közvetíti az érzéseket…ok -okazati relációkat és fejtegetés helyett megélni hív.
Minden szóvirágba érzelmek vannak elrejtve. A gyökereiben a múlt, a tüskéiben a fájdalom, önmarcangolás, kétségek…a virágába a mérhetetlen hit,kiteljesedés bont szirmokat és az illatába az örök szerelem ígérete rejtőzik az ” ünnep” megélésének reménysége
A Tőled megszokott egyedi ” ecsetkezelés, ” már meg se lep, hiszen a
védjegyed lett.A látásmódod igen egyéni: formál és tanít.
A szokásos 3 vers mellé most kaptunk egy ajándékot tőled +1-et.
Feltárod,hogy zarándokoltál megszentelt utakon az álmaid beteljesitése felé és,hogy váltak illúziókká.A pusztulás elkerülhetetlen mégis volt hited újraépíteni új elképzeléseidet a régi romokra, erkölcsi értékrendszered tégláiból.
A letarolt talánok tarlóin hallgatod a remény ígérgetéseit s már nem tudod hihetsz-e neki.
S ekkor megkapod a csodádat:”egyszerre/a vágyak /tilalmat nem tűrő szenvedélye/
fényedbe mered/felriad a bizalom”életre csókol “egy langyos sugár”. Tudatalattid sejteti, hogy a ködön túl ragyogás vár: boldogság..”ünnep”.
Gyönyörűszép lett.
Szeretettel gratulálok.
M.
Kedves Napfény!
Köszönöm szépen,hogy ovastad!
igazán örülök,hogy a cím megérintett!
Mikor “a vágyak tilalmat nem tűrő szenvedélye”
´életbe lép,jön az elhatározás!Az addigi mérlegegelésnek vége szakad,
az új ismeret szépsége ledönt minden akadályt!
Ezt csidaszépen megfogalmaztad:”Minden szóvirágba érzelmek vannak elrejtve. A gyökereiben a múlt, a tüskéiben a fájdalom, önmarcangolás, kétségek?a virágába a mérhetetlen hit,”
:”.A pusztulás elkerülhetetlen mégis volt hited újraépíteni új elképzeléseidet a régi romokra, ”
A régi romokra felhúzni új várakat,igazi értékekböl felépíteni magunkat!
Az eléresnek ez a szabálya,a múltból kitörni nem könnyü,csak a hittel és
kitartással lehet!
A letarolt talánok tarlóján megtalálni az elveszettet ,csak a:
“vágyak tillamat nem türö szenvedélyével lehet!
Örültem jöttödnek és értékes hozászólásodnak!
Szeretettel:sailor
Legyen szép napod
Kedves sailor!
Mindhárom versed gyönyörű.
Csodaszép, elgondolkodtató, mély, szép szóvirágokkal.
“nem tudtam
hogy régen ott áll már az a vár
bennem roskadozott
még álmodoztam mást”
“mikor majd lábad vándorolni fáj
életedre a romlás kéje vár
egy szebb világot látott
hitre hangolt álom
hordoz majd tovább”
“s egyszerre
a vágyak tilalmat nem tűrő szenvedélye
fényedbe mered”
Szeretettel gratulálok:
Zsuzsa
Kedves Zsuzsa!
Köszönöm szépen,hogy olvastad!
Örülök az idézeteknek,mert a lényeget találtad meg bennük!
Annak meg különösen,hogy így láttad:
“Csodaszép, elgondolkodtató, mély, szép szóvirágokkal.”
Szeretettel:sailor
Legyen szép napod!
Kedves sailor,
bizonyára többféle megközelítéssel találkozol, én is mindig saját szemszögemből nézem a verseket.
Ezt a csokrodat úgy jellemzem, hogy “járható út illúziótól a valóságig”.
Régóta olvaslak. Bármiről írsz, szándékod mindig ugyanaz: a világ jobbá tétele, és ezt érzéseid, belső megélésed alapján közvetíted kifelé, hogy elgondolkodjunk, tegyünk érte lépéseket.
Utat mutatsz, erőt adsz, véleményt nyilvánítasz, pozitív irányba tereled az olvasókat. Saját példán keresztül szemlélteted, hogy mit lehetne (kellene) másképp alakítani.
Nemcsak az fontos, amit átadsz, hanem az is, hogy mit kezdünk vele. Mindig tovább szövöm a verseidet, most is ezt tettem. Megmozgatnak.
Köszönöm, a gondolkodtatást! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Köszönöm szépen,hogy olvastad!
´Igazán örülök,hogy így látod:
” Bármiről írsz, szándékod mindig ugyanaz: a világ jobbá tétele, és ezt érzéseid, belső megélésed alapján közvetíted kifelé, ”
Nem lehet eleget írni azokról a dolgokról,amelyek annyira szembetünöen
ellenkeznek minden szabályal,ne is beszéljünk a rosz akaratról!
Különösen jól esik figyelmed:
” Mindig tovább szövöm a verseidet, most is ezt tettem. Megmozgatnak.”
Köszönöm szépen értékes hozászólásodat!
Nagyon sokat jelent!
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Kedves sailor!
Köszönöm szépen, hogy e nyomorúságom közepette olvashatom gyönyörű verseidet!
Sajnos nagyon nem jól vagyok, e csúnya rákkal élni már 4. éve egyre nagyobb kihívást jelent számomra. Főleg így orvosi segítség nélkül igazi megpróbáltatás nekem e jelenben normálisan létezni, de egyáltalán nem szeretném a kezeléseiket, mert ha elfogadom talán még ennyit sem élhettem volna.
Persze nem biztos, hogy így jó élni, de megszenvedni minden napot. Senkinek nem kívánom, hogy megízlelje mily nyomorként él az kit e betegség hatalma alá kerít, de sajnos rengetegen vagyunk. Csak nekem 16 an haltak meg rákban ismerőseim, vagy rokonaik ezekben a hónapokban orvosi odaadó segítség mellett.
Úgy, hogy elnézést kérek érte, hogy ezen élethelyzetem akadályai miatt nem tudok egyenlőre sokkal többet tenni.
Írni írtam, legalábbis próbálok, felettébb nem szeretnék beletemetkezni ezen állapotomba, de fáradok….
Szeretettel gondolunk Rátok innen Magyarországról!
Zoli voltam Kaposvárról)
Kedves Zoltán!
Ezt tartom a legszebb hozzászólásodnak!
Hihetetlen mennyi önuralmat tudsz felhozni!
CsaK egyet de azt tekjes lelkemböl kívánom,hogy gyógyulj
meg!
Hogy fájdalmaid enyhüljenek
ÓRIÁSI A HITED,AZ ADJON REMÉNYT
Nem tudom igatán megköszönni,hogy jöttél
és írtál1
A LEGIS LEGJOBAKAT!
Barátsággal:sailor
Ügyeljetek magatokra nagyon!
Kedves Sailor!
Ég a pofám, hogy – míg Te kezdetektől fogva figyelemmel kíséred verseimet, és mindegyikhez hozzáteszel szép, értékes gondolatokat – én még csak most néztem be először hozzád. Fantasztikus a cím: “a vágyak tilalmat nem tűrő szenvedélye”, elaléltam tőle, és gyorsan megnéztem a többit is: minden elismerésem, gyönyörű, egyedi, gondolatébresztő és titokzatos címeket tudsz adni. Már csak a cím is egy vers, sok mindent lehet mögé gondolni.
Mai alantas, mocsaras világunkban olyan jó fennköltséggel, jósággal, emelkedettséggel, értékkel, igazsággal, valós világ- és önismerettel találkozni, mint ami versedből süt. Imádtam költői képeidet, szófordulataidat: “elképzeléseim várait”, “megszentelt utakon zarándokoltam vágyaim felé”, “ledöntött érték szobraid a feledés be is nőtte már”, “mikor majd lábad vándorolni fáj” – a cím sora mellett ez a másik kedvencem – “szebb világot látott hitre hangolt álom hordoz majd tovább”, “letarolt talánok tarlóján”, “a hiányok alatt hallgatok”, ” ígéreteink rügyeztek”, “rigós hajnalok ébredeznek a múltból”, s végül: “indulunk az álmok útján sejtések ködén átragyog a benned rejlő gazdag fény”.
Gyönyörű ez az út, amin jártál, és most végigvezetsz bennünket. A múlt álmain, vágyain, illúzióin kezdve ezek elvesztésén, a valóság megélésén, átélésén, értelmezésén, értékelésén, átértékelésén át vissza az álmokhoz, ami nem illúzió többé, hanem realitás, az átértékelt valóság, a megélt tapasztalatok, az önismeretnek és a Másik értéke, jelentősége felismerésének fényében újra megtalált igazság, valóság, a reményteljes közös jövő ígérete. Nagyon szép ív, önmagába visszatérő kör: a régmúltból a közelmúlton át a jelenbe, amelyben újra a múltból lehet erőt meríteni a jövő felé. Együtt – külön – újra együtt, de már egy magasabb szinten, helyesen értve, értékelve önmagát, a másikat, kettejüket, kapcsolatukat. Kívánom, hogy ez már így is maradjon.
Nagy elismeréssel gratulálok:
Dona
Kedves Dona!
Köszönöm szépen,hogy olvastad!
Megörültem értö és értékes hozzászólásodnak!
Megtisztelsz!
Igazán jól esett,hogy tetszettek a címek!
Igen, ´mocsaras világunkban´ nagyon hiányzik a jóság,szeretet,
a megértés,az értékek !
A kihangsúlyoztott rész:
” ?szebb világot látott hitre hangolt álom hordoz majd tovább?, ?
Szép lenne ha a hitre hangolt álom´hordozna bennünket eléréseink felé!
´Értö és csodás elemzéseid nagyon jól esiek!
Örültem jöttödnek!
Ismételten,köszönöm szépen
megtisztelö és nagyon értékes hozzászólásodat!
Szeretettel:sailor
Legyen szép napod!