Szívem kék madarát szabadon engedem
Hagyom , hogy ússzon fenn a fellegekben
Szivárvány színeit érintse a szárnya
Így repül a madár fel a boldogságba
Csak feljebb és feljebb de el sose éri
Mert valami benn a szívét nem engedi
Megsebzett szívvel tart a felhők felé
Kitárja szárnyait de zuhan a föld felé
Pár perc és pillanat míg a földre ér
Már zuhanás közben tudja hogy nem él
Mert mese és ábránd mind az ami ránk vár
Senki nem jut felhők fölé egy szivárvány hátán!!
4 hozzászólás
Azért ne add fel, próbálkozz, lehet, hogy szíved kék madara, ha nem is a szivárvány hátán,de feljut a “felhők” fölé!
Üdv Misi
Szia!
Hujjuj, ez de más, mint amiket írni szoktál! Szerintem egy hiba van benne: valahogy olyan furán hangzik ez: “Pár perc és pillanat míg a földre ér”, de amúgy nagyon szép! Bár lehet csak nekem fura, mindegy…
Pusz, Kini
Szia! Nekem még az is fura, hogy a kék madár maga a boldogság szimbóluma, így nem értem, hogy repülhet a boldogságba.
Üdv, Poppy
Igen tudom hogy a kék madár a boldogság szimbóluma pont ezért akartam összehozni a boldogsággal,mintha még csak most készülne szimbolummá válni! Nah hát ez most nemtudom értelmes e de én így akartam fogalmazni!