A végzet

Hová száguldasz mondd?
Előtted az út, mint gyilkos kobra kanyarog,
mögötted húsz tonna rakomány,
az út végén a halál vár!
Sebességmérő kétszáznál kiakad,
Fék csikorog, benned valami szakad.
Véredben az alkoholszint rég nem mérhető,
előtted lehet köd, jég, lapuló kerékvető kő.
Foltokat látsz, s szürke felhőpamacsokat,
az út szélén aprócska kihűlt csillagokat.
Egymagad vagy. Úgy érzed sosincs,
senki veled, csak ellened!
Ez a te vak végzeted!
kerékbe zárt a magány,
maga a zord halál,
utadon vigyázz..