Nagyléptű szél verebet hajszol,
tollruhája ázott,torzonborz.
Felkavarja még a porszemeket
a szél
a bokrokon remegő leveleket.
Érkezik a pillanat, pont olyan,
mint egy megváltó gondolat,
a kerítést bontó kutyaugatás.
Zöldre vált a szentjánosbogár,
suttogóra szelídül a vadóc szél.
Amíg teheti,tova száll a szegény
veréb.
A veréb
By oroszlán
6 hozzászólás
Kedves Ica!
Egyre kevesebb veréb van, nehéz sorsuk van a kis szárnyasoknak. Régen, télen, Pesten tele voltak a járdaszegélyen álló fák verebekkel. Igazi városlakók voltak a verebek, mára hírmondójuk sem maradt.
A házi verebek drámai eltűnése biztos jele annak, hogy valami nagyon súlyos dolog ment végbe a verebek ökoszisztémájában — és talán a miénkben is.
Az erős szél valóban nem kedvez a kis kerek szárnyú verebeknek, olyankor nehezen etetik a fiókáikat is. Sok kikelt fióka egyszerűen éhen hal, mert nincsen elég rovar a környéken az etetésükhöz, vagy viharos időkben nem tudják etetni őket a madárszülők.
Judit
kedves Judit!
Valóban nagyon kevés a veréb, pedig "a veréb is madár" :)))
Nem csak a veréb kevés, talán a sok vegyszer az oka, hogy annyi madár elpusztul. Sajnálom.
Köszönöm, hogy itt jártál.
Szeretettel: Ica
Elgondolkodtató, bölcs versedhez szeretettel gratulálok: Zsuzsa 🙂
Köszönöm Zsuzsa a gratulációdat, örülök, hogy itt voltál.
Szeretettel: Ica
Drága Ica!
Lám, annak a parányi madárkának is milyen küzdelmes az élete… 🙁
Nagyon tetszik a versed.
Szeretettel,
Ida
Örülök, hogy tetszett drága Ida.
Szeretettel ölellek: ica