Ábránd

Nekünk volt még létünk
Talán együtt éltünk
Túl a Túlvilágon
Megértünk száz tavaszt
Sétáltunk mi réten
Kezed tartva kézben
Mikor a Nap éppen
A horizontra érkezett
Lelkünk az eltűnő Napban
Lángok közt égett el.
Azóta úgy érzem
Csillag vagy az égen
Tudom hullásoddal
Életemnek vége
De nekünk lesz még létünk
Talán együtt élünk
A szerelem szigetén
Megérünk száz tavaszt