Mit adhatnék néked, csendbe zárt virágot
Zizegő papír helyett, némuló világot.
Bent bonthatja szirmait, hajthat hisz ápolom
Majd cserépbe téve ablakomba rakom.
Mormolok néki imát, szent vízzel locsolom
Megáldom azt, mi légnemű fogalom.
Szirmai bontása, színe megmutatja
Hervadó-e lelke e zajos világban.
Amikor a színek fakulni készek
Haldoklónak látszó hervadó remények
Becsomagolom zizegő papírba
Hallassa hangját, mint ősszel száraz fa lombja.
Dúdoljon egy szép dalt, majd csendben elegyünk
Az élet szép ajándék, mégis kell tudni vesztenünk.
Ajándék
By Selanne
6 hozzászólás
Szia!
Tudni kell vesztenünk, de a vesztés után talpra állnunk. Szép vers!
Szeretettel: Rozália
Kedves Rozália!
Bizony! Talpra állunk:-)
Köszönöm szavaidat.
Szeretettel:Selanne
Kedves Selanne!
Az élet valóban egy szép ajándék, de, hogy milyen lesz a csomagolás az már rajtunk múlik,
és ebbe még az is belefér ha vesztünk.
Remek a versed, igazán tetszett.
Üdv: József
Selanne Kedves!
A veszteséget, vereséget méltósággal elviselni képes embert, legalább annyira becsülöm, mint a győztest. (Bár a győzelem elviselésének is megvannak a komoly veszélyei.)
Gratulálok a versedhez. Wolf.
Kedves Szhemi! Az életünket magunk alakítjuk.
Közönöm, hogy itt jártál nálam.Szeretettel:Selanne
A méltóságot megőrizni kell, és érdemes!A veszteséget elviselni erény.
Köszönöm, hogy olvastál.
Szeretettel:Selanne