Gyönyörű a város, így nagy eső után,
nap fényes könnyű, szombat délután.
Sétálva, pihenő nyugodt emberek,
megteltek az eddig üres játszóterek.
Hinné az ember, ni csak itt a tavasz,
tél nem volt, már ez sem ugyan az.
Más időket élünk, a világ megváltozott.
döbbenten nézem, amit a változás hozott.
Elhaladva főterünk nagy szobra mellett
kéregető ember menten elém termett.
Ismerős az arc, döbbenten elmélázok
hinni sem akarom talán, ő az kit látok.
A szomszédban lakott a büszke mérnök úr,
koszos ballonja zsebében, most flaska lapul.
Egyetemet járt őszes tanult ember
eltorzult fejjel arcán beforrt heggel.
A bányában dolgoztak irányítása alatt,
szerették, mert égett a munka keze alatt.
A gyönyörű Mecsek ontotta az ércet, szenet,
tartotta el a bátor bányász embereket.
Lám ennek az időnek vége már sok éve,
kinek ereje maradt élt tovább, neki ez lett a vége.
vagyonát mindenét kaszinókban hagyta.
Ágya kartonpapír, a város szeme rajta.
mivé lesz egy ember, ha feladja hitét,
Bűzös szennyre váltja, eddigi életét!
6 hozzászólás
Kedves Kriszti!
“Szép” kis sors… de azért én azt mondom: “Ne ítélj, hogy ne ítéltess!”
Gy.
Drága Gyömbér
Hidd el én nem itélek, mint hogy ahoz jogom sincs.Ha valaki, én tudom mi az küzdeni.Az életért, mivel az egézséget elvesztettem, a holnapért, a jövőért, és mindenért.Ez akarat nélkül nem megy.Az illető ember, A Pécsieknek nem ismeretlen, amolyan ,,bútor”darab.Nagyon sok lehetőséget kapott az Istentől, de egyikkel sem élt.Neki ez így jó.Sajnos, az ő példáját egyre többen követik, nem mérve fel, azt megkora merényletet követnek el saját maguk ellen.Arról már nem is beszélve, ennek az illetőnek a családját is ismerem, és ők nap nap után látják apjukat, ki úgy megy el mellettük, hogy rájuk sem néz.Most született unokája.a volt felesége is sokszor felkarolta, igyekezett rendbe szedni.Mikor már mindene tiszta volt, az élete is, lelépett.
Nos ezért írtam a befejezésben úgy azt a pár sort.
,,mivé lesz egy ember, ha feladja hitét,
Bűzös szennyre váltja, eddigi életét!”
Szeretettel ölellek:Kriszti
Kedves Krisztina!
Az egész életünk maga a küzdelem.
Ha valaki nem tud küzdeni, sajnos elbukik.
Nagyszerűen érzékeltetted ezt a versedben.
Örülök, hogy olvastalak.
Élmény volt!Köszi.Nekem Pécs hangulata is sokat jelent(melesleg ott jártam egyetemre) plussz a mondanivaló…Grt.Z
Kedves Zarzwieczky
Ennek nagyon örülök:)Sajnos ez a mai világ életképe.Én itt születtem Pécsen, imádom!Minden zeg zug, maga a történelem.De ha itt jártál nálunk, akkor ezt tudod:)
Ölellek:Kriszti
Kedves Krisztina gyönyörű versedhez gratulálok. Nagyon szépen vezetted át a reményt a reménytelenségbe. Meghatóan szép.