Ha csak a csönded szólna hozzám,
magamat akkor is visszahoznám
akár hajamnál fogva,
onnan, hol a szónak nincsen már bokra,
ahol nincs már, mi megváltást hoz rám.
Akkor is,
ha csak a csönded szólna hozzám,
magamat visszahoznám…
Akkor is ha köddé válnál,
akkor is ha nem találnál,
akkor is ha térden csúszva
kéne menni érted újra
kő horzsolna bokor tépne
lelkemből a szó kiégne
akkor is elmennék érted,
hogy ne halj meg újra,… kérlek.
Lehet, hogy nem pontosan ez a folytatás, de nekem ez jutott eszembe
Valóban gyönyörű vers. Olyan igazi aquariusi. Szeretettel ölellek: fefo
Akkor is, ha már kiszáradt
szemedből az áradó bánat,
akkor is, ha már elvirágzott,
minden szavad, mi volt áldott,
nyugtalan, kifosztott lelked,
a semmiért hajt útrakelned…
Koszorút fon magából
mindenki, aki gyászol,
de virág lesz, gyökeres,
ki semmit gyászol, s mindent keres…
sírján az én csendvirágom,
elhaló szó, “Istenáldjon”
találjon jobb, szebb világra
teljesüljön szíve vágya
legyen szava, messzehangzó
kolomp vagy csak szirénaszó,
visszhang hegyek-völgyek felett,
ostorpattogás felelet
hitetlennek hitet adó
tudatlannak jó tanító
szája szélén vér ízével
szive mélyén nincs hitével
találjon egy helyet újra
ahol arany kürtjét fújja,
tanítsa az értő népet
“mind hamis volt, ami fénylett”
ugy nm baj, ha Nálad meditálok?
nincs hol máshol, Te laglább tudod, én is olyan árva vagyok.
10 hozzászólás
Mély a versed, és halk szenvedés.Szép!
Szeretettel:Kriszti
Nagyon szép vers!
Mindkettőtöknek köszönöm!
Nagyon szép lírai , mély érzelmeket kifejező alkotás.
Örülök, hogy nálad jártam.
Micsoda áldozat, micsoda vágyakozás! Nagyon tetszett, gratulálok!
Gyömbér
Akkor is ha köddé válnál,
akkor is ha nem találnál,
akkor is ha térden csúszva
kéne menni érted újra
kő horzsolna bokor tépne
lelkemből a szó kiégne
akkor is elmennék érted,
hogy ne halj meg újra,… kérlek.
Lehet, hogy nem pontosan ez a folytatás, de nekem ez jutott eszembe
Valóban gyönyörű vers. Olyan igazi aquariusi. Szeretettel ölellek: fefo
Gyönyörű folytatás, olyan igazi fefo-s !
Akkor is, ha már kiszáradt
szemedből az áradó bánat,
akkor is, ha már elvirágzott,
minden szavad, mi volt áldott,
nyugtalan, kifosztott lelked,
a semmiért hajt útrakelned…
Koszorút fon magából
mindenki, aki gyászol,
de virág lesz, gyökeres,
ki semmit gyászol, s mindent keres…
sírján az én csendvirágom,
elhaló szó, “Istenáldjon”
találjon jobb, szebb világra
teljesüljön szíve vágya
legyen szava, messzehangzó
kolomp vagy csak szirénaszó,
visszhang hegyek-völgyek felett,
ostorpattogás felelet
hitetlennek hitet adó
tudatlannak jó tanító
szája szélén vér ízével
szive mélyén nincs hitével
találjon egy helyet újra
ahol arany kürtjét fújja,
tanítsa az értő népet
“mind hamis volt, ami fénylett”
ugy nm baj, ha Nálad meditálok?
nincs hol máshol, Te laglább tudod, én is olyan árva vagyok.
szeretettel fefo
Bocsánat, az előbb lemaradt a szeretetem, most duplán ölellek: Aqua
És a válasz:
Nem baj, nem baj,
csak Neked jaj, csak nekem jaj,
csak jaj nekünk, kik helyet nem lelünk
kóbor imának – így hát
szélnek hintjük hamvát…
Kedves aquarius!
Szép nagyon. Gratulálok hozzá!
Ági