Amikor anyám ölében ülve
hallgattam, hogy mesélt,
vagy sétáltunk együtt,
s kísért bennünket
az ezer rejtélyű réten
óriásléptű apánkkal,
Akkor volt szép világ.
Amikor nagyanyám
nagy ovális asztalánál ültünk,
s ott gőzölgött
a vasárnapi ebéd,
hallgattuk sok régvolt
nagy elődje történetét,
Akkor volt szép világ.
Amikor nem értettük
a nincs üzenetét,
amikor öröm volt kapni
egy pirosló almát,
édesanya délután egy
vajas kenyérre invitált,
Akkor volt szép világ.
Amikor nem féltünk
a fegyverek zajától,
a rádió is inkább csak zenélt,
a hírek jöttek , édesapa hallgatta
és messze merengően hallgatott,
nem bódított a villogó kék
elérhetetlen virtuális csillogás,
Akkor volt szép világ.
Ma visszasírom azt az időt,
az elszaladt gyermekkorom,
tudom elmúlt,
elvitték a múló konok évek,
fülembe cseng az akkor hallott
vidám gyermekének,
képek, illatok járnak át,
Tudom: akkor volt szép világ.
4 hozzászólás
István, kiváló emlékezés ez a boldog gyerekkorra. A zárósoraiddal rögzített gondolatok életre keltek bennem. Örömmel olvastalak.
aLéb
Köszönöm megtisztelő látogatásod és véleményed
NOI
Kedves István!
Nagyon szép emlékezés.Kis szomorúságot érzek a versedben. Nagyon tetszett!
Hát ha még tudná Kedves Ágnes, hogy ennek egy része a Búza téren és a Virág u. 22-ben volt.
Köszönöm látogatását !