Az élet fele, tele nyár,
Az élet tere, ezer zár.
Gyermekkor tova, emlék már:
Elrepült a fecskemadár.
Az élet pere, kezdve már,
Itt van az elszámoltatás.
Még nem késő, felíratom:
Barátom lesz a nyugalom?
Bosszant, ha bosszant valaki,
Ha gyengeségemet lesi,
Nincs csend, ha megszegi,
Vaj’ mit ártottam én neki?
Dőre játék, szép az élet,
Messze még, de jő a végzet,
Naplementés alkonyaton,
Számolgatom, számolgatom:
Új ház, új tető, új falak,
Új tér, új idő, új nyarak,
Kérdezem, hívnak a szavak:
Itt jő-e majd az alkonyat?
Hitem, mint mindig, itt remél,
Imádságom, az égig ér,
Egyél, igyál, ölelj, létezz,
Itt te többet úgy sem érthetsz.