csukd be két szemed,
lelkedben a hamvadó szeretet
pislákolva megfesti jöttömet.
Lobogó szürke ködben
az életre vágyó színeimben
közeledek hozzád.
Ígérettel teli lépteim
csak te hallod,
átölel sugárzó boldogságom.
Mennybéli nyugalom
tovalibben minden fájdalom
arcod látva virágzik mosolyom.
Csak bátran
fond körbe ujjaiddal tenyerem,
érintsd arcodhoz gyengéden
s tudni fogom biztosra,
hogy létezel s létezem.
9 hozzászólás
Kedves Andrea!
Hú, de nagyon szép ez a vers! Mélyen megérintett, mintha csak belőlem szólna, úgy csendült bennem minden szó.
"Lobogó szürke ködben
az életre vágyó színeimben
közeledek hozzád.
Ígérettel teli lépteim
csak te hallod,
átölel sugárzó boldogságom."
Egymás létének bizonysága, az érintés meghittsége, a boldogság…
Életre vágyó színeim – milyen jó ezt olvasni, érezni. Gratulálok! 🙂
Üdvözlettel: Laca 🙂
Andrea,most kirázott a hideg, jó értelemben.
Igen, nagyon jó ilyet plvasni, hát mégérezni.
Éreztem, versedet olvasva átéltem.
Csodás!
Szeretettel: Edit
Bocsánatazelülésekértizgatottlettem! ❤
Köszönöm nektek.Nagyon jó volt olvasni véleményeiteket.
Gratulálok, jó olvasni Téged…:)
Szia Andrea!
Nagyon szép ez a vers! Különösen a vége tetszik…
Szeretettel: Delory
Gratulálok Andrea bensőséges szép versedhez…mint egy gyöngyszem!
Szeretettel: Ica
KEDVES:
barnaby
Delory Nadin
Ica
Megtisztelő, hogy olvastátok versemet.
Jóleső szavaitok, nagyon megérintettek.
Köszönöm.
Nagyon szép, leheletnyi finom 🙂
Szeretettel olvastalak: Zsu