Mi kicsit
túl korán születtünk.
Talán Isten
esetünkben
elvétett egy dátumot.
Mi kicsit
meghalni születtünk.
Ha a csókba nem lehet,
belehalunk majd
egymásba.
Mi kicsit
zengeni születtünk.
Beszélni a csillagok nyelvén.
Ne sírj. Mondd tovább.
Én majd megértem.
Mi kicsit
mindig is aludtunk.
Talán sosem értünk meg
az ébredésre.
Nem számít.
Csókolj nyugalmat.
Szeretkezz álmot.
S ha aludni már nem lehet
álmodj ébren is.
3 hozzászólás
Kedves Liz!
Nem mindennapi a versed formája, tartalma. Szépen és gondosan megformáztad. A mondanivalója is érdekes. Kár, hogy az utosóelőtti szakasznál nem tartottad be az ötös sort. Még ki lehet igazítani.
Szeretettel: Kata
Kedves Liz!
Nem mindennapi a versed formája, tartalma. Szépen és gondosan megformáztad. A mondanivalója is érdekes. Kár, hogy az utosóelőtti szakasznál nem tartottad be az ötös sort. Még ki lehet igazítani.
Szeretettel: Kata
Kedves Liz!
Nem mindennapi a versed formája, tartalma. Szépen és gondosan megformáztad. A mondanivalója is érdekes. Kár, hogy az utosóelőtti szakasznál nem tartottad be az ötös sort. Még ki lehet igazítani.
Szeretettel: Kata