Kuporgok az éj hűvös tenyerén, vállamra hajtja fejét a remény – suttog fülembe, biztat, átkarol – egy halk hang engem dúdol valahol… Nincs semmi bajom, jól érzem magam, míg angyalom karjában velem suhan – szétnézek a fénylő álomtávolon – nem veszem észre hogy csak álmodom…
aLéb on 2012.04.08. 18:50 Könnyen lebegő, mégis erős gondolatok. Szépen vezetett, páros rímeiddel kiválóan gördített tartalom, tetszett a versed, örömmel olvastam. aLéb Be kell jelentkezni a válaszadáshoz
dreaming on 2012.04.08. 21:34 Kedves Béla! Köszönöm szépen értékes hozzászólásodat. Örülök, hogy tetszik – tekintve, hogy én nagy csodálója vagyok a Te műveidnek – ez csak még értékesebbé teszi szavaidat számomra 🙂 Üdv:Éva Be kell jelentkezni a válaszadáshoz
Kőműves Ida on 2012.04.08. 21:58 Kedves dreaming! Nagyon kedves, szép, reményt keltő a versed. Jó kedve lesz tőle az embernek. Szeretettel Ida Be kell jelentkezni a válaszadáshoz
Oratus on 2012.04.12. 14:34 Tetszik a versed! Mind a nyolc sor szép. Azonban engem igazán a második versszak fogott meg igazán. Üdv: Oratus Be kell jelentkezni a válaszadáshoz
4 hozzászólás
Könnyen lebegő, mégis erős gondolatok. Szépen vezetett, páros rímeiddel kiválóan gördített tartalom, tetszett a versed, örömmel olvastam.
aLéb
Kedves Béla!
Köszönöm szépen értékes hozzászólásodat. Örülök, hogy tetszik – tekintve, hogy én nagy csodálója vagyok a Te műveidnek – ez csak még értékesebbé teszi szavaidat számomra 🙂
Üdv:Éva
Kedves dreaming!
Nagyon kedves, szép, reményt keltő a versed. Jó kedve lesz tőle az embernek.
Szeretettel
Ida
Tetszik a versed! Mind a nyolc sor szép. Azonban engem igazán a második versszak fogott meg igazán.
Üdv: Oratus