Álmodtam
Hogy volt egy babám,
Kezeit fogtam,
Ő csak mosolygott rám.
Olyan aranyos volt.
Utána azon kaptam magam,
Hogy a babám sehol,
Elvesztettem útközben valahol.
Sírni hallottam a babám,
Rohantam is az erdőn át,
De már késő volt…
A babámból az élet is elszállt.
Ott feküdt az erdő közepén
Sírva fogtam meg szegénykét.
Élet már nem volt benne…
Itt egy álom vége.
2 hozzászólás
A vers témája nem rossz, de talán megérdemelt volna egy jobb versformát.
üdv.
Most, hogy így mondod szerintem is megérdemelt volna. Az első megérzésekre kell hallgatni, legközelebb így teszek:)
üdv: Eddie