Elcsendesült magányban lebegek
Finom takarot vonnak felém fellegek
Eltünnek bajok,gondok,bánatok
Csak magam vagyok és álmodok
Ilyenkor csupa szépet, jót látok
Egy pillanatát se bánom
De jön a reggel és múlik az álom
Ébren is csak visszavágyom
Kedves Stevee! Gyönyörű hangulatú a versed. Lehunyva a szemem visszavágytam én is az álmomba. Kis technika: A rövidebb verseknél jobban oda kell figyelni a rímekkel. Az álom szó kivételével csupa ragozott szó a rímed. Szerintem ennél te mívesebbet tudsz. Aki ilyen hangulatot tud teremteni, az képes megtalálni a rímek tiszta csengését is. Szeretettel. Ica
Szép gondolatok, néha valóban ez a legkönnyebb álomba menekülni, ábrándozni, de csak ideig -óráig segít..utána fel kell ébredni…van egy hasonló "művem" 😀
De nagyon tetszik… csak agy tovább
3 hozzászólás
Kedves Stevee! Gyönyörű hangulatú a versed. Lehunyva a szemem visszavágytam én is az álmomba. Kis technika: A rövidebb verseknél jobban oda kell figyelni a rímekkel. Az álom szó kivételével csupa ragozott szó a rímed. Szerintem ennél te mívesebbet tudsz. Aki ilyen hangulatot tud teremteni, az képes megtalálni a rímek tiszta csengését is. Szeretettel. Ica
Szép gondolatok, néha valóban ez a legkönnyebb álomba menekülni, ábrándozni, de csak ideig -óráig segít..utána fel kell ébredni…van egy hasonló "művem" 😀
De nagyon tetszik… csak agy tovább
Versed olvasása közben kellemes,
ringató érzés kerített hatalmába.
A hangulata elvarázsolja az olvasót.
Örülök, hogy olvastalak.