Álom az ünnepben

Szent estének
éjszakája…
Fellobban egy
gyertya lángja,
kicsi gyermek
hosszan nézi,
s múlt emlékét
megidézi.

Arra gondol,
nem is régen,
mikor csillag
gyúlt az égen,
karácsonynak
ünnepében,
fenyő állt itt
talpig díszben.

Nincsen már fa,
nincs ajándék,
hideg ez a
zord menedék.
Kályha csendes,
tűz bent nem ég,
fagyos a tél,
hó van és jég.

Csak lélekben
melegedik,
éjfél amint
közeledik,
pici szívét
most kitárja,
Jézuskáját
ahogy várja.

Szempillája
nehezedik,
gyertya leég,
majd elalszik…
Szeme csukva,
már mosolyog,
álmában ő
nagyon boldog.