Álomőrség

Az éjre álom ül lebegve már,
ezer csodám körözve rám talál,
repít a távolokba lázasan,
de mert vonatjegyemnek ára van,
fizetni kell, ha jő az ébredés
az álomért, amely nem is kevés,
a lelkemet törik komor vadak,
ez orrba vág, a másikuk harap,
uszítva vár e martalóc sereg
azért, hogy álmodozni mint merek.