Szépen aludj, kicsi gyermek, már tűnnek az árnyak,
ezüstférces párnák alatt aluszik az ágyad;
szárnyas Pegazus húzatta hattyú- hintajában,
végre megpihen a Hold is, Tejút-kék tán álma.
Baldachinod fátylát tündérszárnyból szövik a fák,
csipkelelkű pillád átfogja egy röpke varázs:
nyugodt a bájos Mindenség, csak angyalok lantja
dalol lila orgonaszirmot csöppnyi hajadba.
Nézd csak! Szunnyadnak a törtfehér égi szellemek,
légy jó, míg ábránd-koszorú vigyázza szemedet;
s kicsim, majd édes álom ősi-tánca andalít,
ha a holdbeli csónakos álmosan rád kacsint.
6 hozzászólás
Kedves Henkee, jó a versed, formailag és tartalmilag is, de szerintem egy kicsit inkább felnőttes, de ezt ne vedd bántásnak a vers azért tetszett.
Nem veszem bántásnak:)
Egyébként miért feknőttes?:)
Kedves Henkee! Nagyon színes, érzelmekkel telített altatód szép, s dallama elrepíti a hallgatót az álmok mezejére, kicsinek és nagynak is ajánlom elalváshoz. A kicsiknek a zeneisége, lágysága miatt a nagyoknak az üzenete miatt:)
Grtaulálok, ismét szépet alkottál:)
Kedves Sleepwell, köszönöm szépen:)
:)))..igazi.. és nagyon szép!
Bocsi, de mennem kell aludni!:))
Szép álmokat!:)