Vérként hulló álomüveggolyók
Tükrén csikordul eltördelt fogunk.
Megfoghatatlanul üres folyó
Min úszunk, és mégis belefogunk.
Temetőkövön szítt álomszelet
Vetünk örök tavaszunk lelkére;
Hiszed, hogy több jut, mint három szelet
De megakadsz, másét meg elkéred…
Nézd, ott fut ő is veled!
7 hozzászólás
Nem egy egyszerű vers, több olvasást igényel, mire az ember szeme előtt letisztul, mit akar mondani.
Mindenesetre tetszik, ahogy meg van írva, érdekes sorok, remélem egyszer le tudom fordítani a saját nyelvemre.
Üdv.:Tamás
Üdv,
örülök, hogy tetszik a vers. Hát valóban kissé meg van bonyolítva, de az nem szokott visszatartani az írástól, hogyha túl ilyen-olyan lesz 🙂
rawelli
Kedves Rawelli!
Bizony nekem is többször el kellett olvasnom. Viszont tetszik, hogy gondolataidat eldugod a sorok és szavak közé, ezért el lehet gondolkodni a verseden.
Gratulálok!
Üdv: Mishu
Szia Mishu,
végre valaki szereti, ha gondolkodni kell egy versen 🙂
Köszönöm szavaidat,
rawelli
Ha egy képet nézek, örülök, ha látom, mit ábrázol.
Ha szoborban gyönyörködöm, jó, ha megértem, mit ábrázol.
Ha egy prózai alkotást elolvasok, jobb, ha megértem, mit mond nekem az írója.
Ugyanez vonatkozik a versre is. Jobb, ha a költő leírja, mit akar velem közölni, mint ha úgy kell megfejtenem, mint egy rejtvényt.
Ez jutott eszembe, mikor olvastam a versedet.
Üdvözlettel: Kata
Az érzések remélhetőleg mindig előbbrevalóak lesznek a gondolkodásnál.
Le van írva, hogy mit szeretnék közölni, és igen, rejtvényben van megfogalmazva. De fontosabb az az érzés, amit remélhetőleg egy mű élvezete kelt valakiben, mint ezt megérteni. Mint mindig, most is az arany középút a helyes, én ezt igyekszem megtalálni. Ez is, az is legyen, érzelem, gondolat.
A végeredmény itt látható.
rawelli
Nekem nagyon tetszik! No, azt nem állítom, hogy értem:) Olyan, mint amikor úgy álmodsz, hogy a képek össze-vissza kuszálódnak, csak homályosan emlékszel a részletekre, és felébredvén inkább az álom hangulata marad meg, mint a tartalma. Érdekes… Tetszett!