Arcod fáradt öregemberé
mibe belemart az idő
szemedből kamaszos csillogás
huncutkodik elő.
Kezed érdes a munkától
de szeretettel simogat
szíved-lelked örömet
és boldogságot ad.
Ha kipihented magad
letisztul az arcod
szeretném elúzni
minden bajod, gondod.
Hozzád bújok,
csókollak, ölellek.
Édes Párom!
Szívemből szeretlek.
2 hozzászólás
Elolvastam a verseid, nagyon szépek, ritmusosak. Örülök, hogy erre jártam! Üdv Era
Kedves Zsuzsi!
Az én párom szintén András, ezért talán még jobban tetszik a versed, mint egyébként tetszene:) Őszinte szeretet árad soraidból:)
Üdv: Borostyán