Szárnyak suhognak,
angyalok szállnak.
Rajtuk a csodás
angyali szárnyak.
Állok a Földön,
a mennybe nézek.
Angyallá válni,
nagy vágyat érzek!
Kecsesen, könnyen
legyező szárnyak.
Emelnek engem,
angyali vágyak…
Képzelet repít
magasba engem.
Figyelj most én rám,
angyallá lettem!
Enyém a kék ég,
enyém a távlat…
A lelkem szabad
bárhová szállhat…
Repülök hozzád,
nézd nem egy felhő!
Egy angyal száll le,
ki érted eljő!
Viszlek a mennybe,
karomba zárván.
Szállni magasban
szerelem szárnyán.
Ím, a mi szívünk
egyszerre dobban.
Angyallá lettél
az én karomban!
Szóljunk a földre,
angyalok nyelvén.
Míg égen szállunk
egymást ölelvén…
Őrizd meg vágyad,
óh földi ember!
Szeress, hogy angyal
legyél te egyszer!
7 hozzászólás
Kedves Alberth!
Engem mindig megigéznek az ilyen ilyen rövid, majdem az egész versben, csak két szavas sorok. Számomra, itt lesz érezhetővé, mit jelent, az a soknak megnemérthatő kis mondás:
A kevés, az néha több. Ez a németnek értelmileg is , és szószerinti étforditása, és itt is sokan nem értik meg, Ez most a te versedröl jutott az eszembe. Van aki szép hosszú verseket ír, nem egyszerő szavakkal, hanem a költészet, minden csinját-binját kihasználó szavaival. És akkor őrá azt mondják, micsoda szép nagy szókincse van. Én szerintem a gazdag szókincset, pontossan, ellenkezője bizonyitja, aki a szókincséböl kitudja azokat a megfelelő kevés szavat választani, ami a versben feltéttlenül kell, és mégis megtud mondani mindent vele. Ekkor mondják: A kevés, az néha több. Tenállad ezt joggal mondhatjuk, mert aki ilyen kevés szóval ilyen szépet alkot, hát kérdezem: Kell ettöl nagyobb bizonyiték?
üdv Toni
Kedves Toni!
Nagyon jól látod a dolgokat! Látszatra ez is egy egyszerű versnek néz ki. Valóban, olvasni egyszerű. Azonban megírni már kevésbé, mert az elképzelt mondanivalót az 5 szótagos sorokba kell bepréselni, úgy hogy rímeljen is. Nem lehet felszínes, primitív, szóismétlésekkel tele a vers. A mondanivalót lélekemelő, művészi szinten kell tálalni, úgy hogy a modern versekben használt szóösszetételekről le is mondhatunk, hiszen nem férnének be. Igen, sok szót kell ismerni, sok rokonértelmű szót és ugyanarra a dologra számtalan alternatív kifejezést. Így lehet egy ilyen verset felépíteni. Minél kevesebb szótagból állnak a sorok, annál nehezebb a végére megtalálni a megfelelően rímelő szót. Próbáld majd ki. Örülök, hogy végre valaki belelát egy ilyen vers megírásának problematikájába is. Ez csak a nagy elismerés! 🙂
Köszönettel: Alberth
kedves Albert!
Tudod én már régen rájöttem, hogy az embereket sokszor elcsábitja, becsapja a felszin. A mindennapi életben különössen. Én meg is fogom próbálni, de most még korai az idő erre
Az én szókincsem nagyon, szószerint, még gyerekcipőben jár, a negyven éves ittlétem alatt a magyar nyelvet csak a mindennapi egyszerű szavak ismétlése volt. Mindennap, sajnos még ma is elő kell vennem a szótárt, ha valamilyen szó nem jut az eszembe, Ilyenkor a mondatot átgondolom németül, elő veszema szótárt, és megnézem, azt a bizonyos szót amit én kersek, hogy mondják magyarul helyessen. Nagyon sokszor, ez is, egy helyesírási hiba forrása. De a te versednél, éreztem a kényszerét annak leirására, mert sokan arra rá sem gondolnak. A szép szavak használata még nem garantálja a vers értékét, a megfelelő szavak használata azonban, igen.
üdv Toni
Igen Toni, nagyon helyesen fogalmaztál, amikor a megfelelő! jelzőt használod a szép! helyett. Ez dönti el a vers értékét! Nagy költőink is azért emelkedtek ki a többiek közül, mert mindig a megfelelő szavakat használták a megfelelő helyen. Ez egy nívót olyan nívót jelent, melyre sokan nem is találják a megfelelő választ, pedig te pontosan megállapítotad imént. Én is van úgy hogy számtalanszor átolvasom egy-egy új versem és vannak szavak, melyeket 4x, 5x is kicserélek, amíg úgy nem látom, hogy megfelelőbbet már nem tudnék találni oda. Ez olyan, mint amikor egy festő távolról nézi a képet, hunyorog és az ecsettel talán a legfontosabb vonalakat húzza még a képre. 🙂
Üdv.: Alberth
Kedves Albert!
Egy vers, az a költő portréja. Egy festönek azt elöször meg kell festeni, a költő ezt minden versével teszi. Igazad van, és azt már megtanultam, a saját hibáimon, az elejében ha megirtam egy verset, nem gondolkodtam sokáig feltettem. Ma már sohasem. Úgy vagyok mint te, előveszem , átolvasom, van amikor nem is tudom, mi az ami nem tetszik, de nekem nagy nehézségem, a megfelelő kifejezésnek a magyar változatát arra megtalálni, amit én a verssel akarok mondani.Mert aki olvssa az nem kérdezhet vissza:Mit is gondoltál te? Mária Sándor idézete, má rég megtanitott erre:
"Minden bölcs, kinek gondolatait megismernem sikerült, arra tanított, hogy élni és írni úgy kell, mintha minden cselekedetünk utolsó lenne az életben, mintha minden leírott mondatunk után a halál tenne pontot."
Üdv Toni
Ringat a ritmusa…
Tetszett.
Nagyon.
Üdv. Barna.
Köszönöm, kedves Barna!
Szeretem az angyalos verseket. Jó téma, szép alkotásokat lehet róluk írni.
Üdv.: Alberth