Mikor még meg sem születtem
Már akkor tettél értem
Amikor megszülettem már éreztem
Te vagy az egyetlen
Ha beteg lettem ápoltál
Ha valami fájt megvigasztaltál
Most is itt vagy velem
És még mindig szeretsz
De, hogy is ne szeretnél?
Hiszen én vagyok a te édes kicsikéd.
11 hozzászólás
Szia!
Ez de aranyos. 😀 Az eleje nekem kicsit sablonosnak indult, de ez az utolsó 4 sor egyedi volt, aranyosan hatott.
Sára
Örülök, hogy tetszet, igen az utolsó 4sort valóban egyedinek szántam:)
Köszönöm a hozzászólásodat!
Szia!
Aranyos. jópofa versike. Egyetértek Sárikával, az utoló sorokban van egy kis plusz, ami megdobja az egészet. A rímelése – már ha lehet mondani, hogy van neki olyan – viszont teljesen … esetleges, hogy úgy mondjam. Vagy ha nem is akartad, hogy rímeljen, akkor meg az nem jött teljesen össze. A középre zárást is feleslegesnek érzem. Szerintem ehhez a vershez a szabad, modern stílus jobban illene.
Üdv,
Poppy
Nem akartam, hogy rímeljen egyszerűen csak elmondani annak egy töredékét, hogy mit tett értem anya. Valójában neki írtam ezt a verset.
Szia Vivi!
Jó kislány vagy te, ha ilyen szép verset írsz az anyukádról! Nagyon tetszik!
Annyi talán, hogy a "megvigasztaltál" helyett "vigasztaltál" talán jobb lenne!
Gratulálok! Folytasd! Ügyi vagy!
Szeretettel: Kankalin
Köszönöm, hogy így gondolod:)
És megfogadom a tanácsod és kijavítom:)
Köszönöm a hozásszólásodat!
Szép, szívből jövő sorok…
Igen…anya csak egy van…
" születtél, megszülettél" Vigyázz a szóismétlésre a második helyett írd, "Mikor világra jöttem, már éreztem.."
Puszi: Lyza
Köszi tanácsot:)
Köszi a tanácsot:)
Kedves Vivi!
Szépen foglaltad verse édesanyád iránti szeretetedet. Szép kapcsolat egy anya és lánya közt. Már olvastam más versedet, örülök, hogy ilyen érzéked van a versíráshoz.
Mint újonnan belépőt szeretettel köszöntlek. Kívánom, érezd magad jól körünkben.
Szeretettel: Kata
Igen valóban érdekel:)
Köszönöm a hozásszólásodat!