Mond csak, számodra mit jelent a barát?
Ki nem fél veled felemelni a poharát?
Ki veled van, ha dolga nincs más?
Elmondjam, számomra mit jelent egy barát?
A lenyugvó nap sugarát,
Mi eltakarja lelkem sötét titkát!
A Napot, Holdat és Csillagot
Mindegy, hogy nappal, vagy éjszaka járok,
Utamnak Ő ad világosságot.
A tenger lágy moraját,
Mi lelkem járja át.
A madárka reggeli dalát,
Mi hirdeti: szép a világ!
Ő nekem a támasz,
Mi elűzi ami fájhat.
Ő nekem az élet értelme,
Amit odaadnék Őérte!
És ahogy olvasom e sorokat,
Magam előtt látom arcodat.
Szemed csillog, rám mosolyog,
Ajkad suttogja: itt vagyok!
É a szó: barát, ugyan az számomra,
Mintha csak azt mondnám: Anya!
4 hozzászólás
kedves Adrenalin! Gyönyörű a versed. Igen, az édesanya ilyen. Én nem mondhatom el ezt, ha elolvasod anyámról a versem megérted. Boldog lehetsz, hogy egyben a barátod lett. Az igaz barát is pótolhatja az anyát, ha olyan mint leírtad. Örömmel olvastalak. Éva
Kedves Éva!
Örülök, hogy olvastad versem. Én apukámról nem mondhattam el azt, amit egy apáról kellene. De az élet kárpótolt egy csodálatos anyukával, aki mindennél többet jelent nekem. Biztos vagyok benne, hogy Téged is kárpótolt valamivel 🙂
Szeretettel:
Adrenalin
Gyönyörű vallomás a barátságról.
Tűpontos megfogalmazás, szép, igényes sorokban tálalva.
Örülök, hogy rábukkantam a versedre.
Üdv.: Tamás
Illetve pontosabban: Édesanyádról. 🙂