Április, te bohó!
Mily csalóka vagy te!
Hol simogatsz langy
meleggel,
Hol dermesztesz
hideg széllel.
Hol felöltöztetsz,
Hol levetkőztetsz,
kiszámíthatatlan,
de gyönyörű vagy!
Simogass lágyan!
bontsd ki a virágokat,
öltöztesd a fákat,
melengesd szívünket,
hisz szeretünk téged!
2 hozzászólás
S sorvégződések, valahogy széttörik a ritmust, igazából nagyon darabos a vers, pedig szerintem nem ilyennek kéne lennie, megfogalmazásban és van még javítani való.
Üdv
Viszont!:)
Maga a mondanivaló és a szóhasználat lelki érzékenységre utal,ami olykor hasznos,olykor "csalóka"!(mint az április):)
Próbáld átírni,hogy kevésbé legyen darabos.Tudsz te jobbat is!
Üdvözlettel: Egy nagyon jót akaró 😀