(József Attila verse után)
Ha tollad, ceruzád,
mint szánkó a havon
sercegve siklik át
füzeten papíron –
rímen és ritmuson
tudatod eszmél:
sorokat tördelve
jövődbe vesztél!
Elmédben formálod
formátlan magad,
versed lesz: aranyág;
lelkedből fakad.
2 hozzászólás
Kedves István!
Nagyon jó a versed. Én is szeretem József Attila verseit, s egyet magam is kreáltam az ő verse után. Ide is föltettemm a címe: Az én születésnapomra (2008.okt.20.), kicsit hosszúra sikerült, de az életkorom miatt történt.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata, köszönöm szépen, hogy olvastál!
Szeretettel: István