Néztük a két fáklya lángját este,
Mely úgy lángolt, mint a szívünk!
Némán hallgattuk a csendet,
Csak a sok tücsök hegedült!
Nem kell a szó az érzelemhez,
Hisz tudjuk a másik, mit érez!
Szívünk egy ütemre dobban,
Szerelmünk csak nő, egyre jobban!
Gyönyörű volt a csillagos ég,
Mely számunkra elhozta a békét!
Boldog magányunk nem zavarta semmi
Egymásra tudtunk csak figyelni!