Bársonyfénnyel töltöm meg lelkedet,
könny ne érje miattam szemedet.
Lábadat ne szúrja, sértse semmi,
nem akarok mást csak veled lenni.
A szívedben ne legyen háború,
mert az fáj, lelkemnek nekem is iszonyú,
mutatom az utat,hogyan, merre,
szívem mindig szerelemmel telve.
….életünkről mi döntünk, nem a sors,
s így elkerül majd minden ami rossz…
5 hozzászólás
Kedvesem ez a versed nagyon szép lett, a szótagszámok és a ríme is rendben 🙂
Nagyon szépen köszönöm 🙂
Aranyos versike.. nekem tetszett.. szeretettel Anikó
Köszönöm szépen.
Nagyon kezdő vagyok
Ez a versed is jó és szép is, süt, mondhatom, hogy ezt a verset a Szerelmes versek
közé kellett volna tenni. Csodálkozom, hogy a szerkesztők nem tették oda.
Üdvözlettel: Kata
Kedves Kata.
Köszönöm,hogy elolvastad kezdetleges soraim.
Nem ismerem ki magamat még annyira az oldalon.
Az igaz,hogy szerelmes versnek szántam.
Minden írásomat Susanne ihleti és neki íródik