Szikla mellű lányok kőkemény
csúcsára ül a kamaszos lüktetés…
Körülöttük dagadó hímek örök-idős
táncán ragyog a nap. Merész
ízek oldódnak a csókban
s az elsuttogott szóban
szívet szédít a szív.
Amelyik beleszakad
az bezárva marad,
de kötetlenül simul
minden vallomáshoz…
Hozzájuk ér az édes szél
és soha egyik sem fél,
kereső test izzó vágya
simul egymásra.
S a feszülő testek ívén,
szamóca bimbók
pattanó hegyén
érik az élet
legszebbik násza…
2 hozzászólás
Hú-ha!
Milyen szépen, érdekesen fejezted ki a szerelmesek egymásra-találását. Nem mindennapi a vers stílusod, de szép és élvezhető.
Üdvözlettel: Kata
Kata kedves!
Szeretem az életet, a szerelmet, az évszakok nélküli szerelmesek, kedvesek összebújását, mindent ami az életünkben a szépet jelenti.
A másik fontos dolog az életemben, hogy szeretem ezt a csodálatos, kedves társat, ezt az édes anyanyelvünket. Születésem előttről hozom magammal és tényleg szeretem, mint kedves szerelmesek egymást.
Mindég vele és soha, nélküle.
Örülök, hogy belátogattál és olvastad.
Üdvözlettel, Inda.