Én nem vittem a keresztedet.
Talán el sem bírtam volna.
Hátul álltam. Nagy volt a tömeg.
De láttam, hogy vérzett a fa
a hátadon. Töviskoronád
a homlokodon könnyeket
rügyezett, és lefolytak végig
kétoldalt a szakálladon.
Nem hittem, hogy apa a fiát
áldozza fel egy szép napon,
ha épp ez kell az üdvösséghez.
Ma sem hiszem. Tamáskodom.
De megsiratlak minden évben,
mert rajtad kívül nincsen más
igaz emberfia, Messiás.
Az ember fia
By szilkati
10 hozzászólás
Meghatóan szépen írtad ezt a verset, pedig rövid, mégis
minden benne van, ami fontos. Örülök, hogy olvashattam,
szeretettel gratulálok:
Kata
Kedves Kata!
Köszönöm, hogy elolvastad, örülök, hogy tetszett a vers.
Szeretettel: Kati
Köszönöm az őszinte vallomást.
Ütős vers.
(Én sem tudok jobbat Őnála…)
Üdv.: Á.E.
Köszönöm Emil, hogy elolvastad.
Üdv: Kati
Sajnos épp a tömeg követelte Jézus halalát…
Tudom. ma is azt tennék.
Kati
Szia Kati! Klassz vers egy "ateistától" 🙂 Milyet írnál vajon ha hívő lennél? 🙂 🙂 Üdv: én
Szia Bödön! Lehet, ha igazi hívő lennék, semmilyent sem írnék. Nem lennének kétségeim, az üres dicsőítés meg távol áll tőlem.
Köszönöm, hogy elolvastad. Üdv: Kati
Szia! Hát ja. De lehet, h nem. Illetve, hogy igen. Itt van pl. H. Sienkiewicz. Ő pl. hívő létére is tudott elég összetett dolgokat írni! 🙂 🙂 🙂 üdv: én
Szia!
Lehet. Bár aki igazán hisz, az nem kételkedhet. Persze attól még a dolgok bonyolultak maradnak. Üdv: Kati