1. Írok egy dalt, mi csak az enyém,
arról, mit mindig is szerettem én.
Egy sort, egy rímet, egy versszakot,
ennyi most az, mit adhatok.
2. Írok egy dalt, mi szívemből szól,
egy cseppnyi ének a gondolatból.
A hangokból egy kedves kis dallam,
énekeld te is, hogy én is halljam.
R. Ebben a dalban
benne van egy kis érzelem.
Ebben a dalban
megbújik egy kis félelem.
Ebben a dalban
benne van az életem,
és ha baj van,
mindig csak ezt énekelem.
3. Írok egy dalt, néhány egyszerű szót,
hogy te is mindig lásd meg a jót.
Írok egy dalt, hogy legyen a tiéd,
s ne kérdezd sosem azt, hogy miért.
4. Írok egy dalt, amit mindenki hall,
a hitem ez, mit ajkam megvall.
Kövesd a szíved minden dobbanását,
hogy ne érezd sosem az élet múlását.
R. Ebben a dalban
benne van egy kis érzelem.
Ebben a dalban
megbújik egy kis félelem.
Ebben a dalban
benne van az életem,
és ha baj van,
mindig csak ezt énekelem.
4 hozzászólás
Dalszöveghez méltóan valóban dallamos “vers”, csak épp tartalmilag nem sokat rejt, azon kívül, hogy elénekled, na most készült egy dalszöveg. Mert “Ebben a dalban benne van az életem” – hát én nem igazán találtam meg.
Köszi a véleményed! De ez a dal arról szólna hogy milyen lesz majd az én dalom. Ezért is furcsa egy kicsit. Lehet nem jól használtam az idősávokat, de szerintem pont ezért érdekes az egész. Azért köszi. Üdv!
Szia!
Szerintem kedves dalocska, nyilván nem egy Dusán vagy Ákos féle “bölcseleti” szövegnek szántad. Nekem csak a 4. szakasz utolsó két mondata nem illik bele. Valahogy túl hosszú, túl komor hangzású a dal egészéhez képest.
Üdv, Poppy
Valóban, igazad van! Én is mikor olvasom tényleg kilóg egy kicsit, majd keresek oda valami más szöveget!
Köszi szépen a véleményedet! Üdv!