az én erdőm felhőkbe ért
pedig nem állt hegyre mint a fenyvesek
lent szaladt árterek bontatlan csendjén
és fái mint százezer ószeres
türelmesen vártak új tavaszt
mikor őzek vagy szarvasok jöttek
lábam az úttal egybenőtt
szoborrá váltam sáros görönggyé
úgy lélegeztem mint ők
*
már nem vágynék másra
csak lombszéllel söpört szép udvarába
ahol öreg füzek ülnek a napon
és a partokon folyók suhannak el
vagy megállnak pihenni majd
epilógus
van egy hely ahol tiszta még a Föld
fáin a madárdal fagyöngyöt terem
és mézszagú lesz a tavalyi széna
Medárd után minden reggelen
13 hozzászólás
Kedves Mária!
Üdvözöllek! Nem csalódtam versedben; magas színvonalon és kiforrott stílusban ábrázoltad a természetet, és a hozzá fűződő viszonyodat, a lelki mélységek tiszta nyelvén. Már az első sorokkal megfogtál:
"az én erdőm felhőkbe ért
pedig nem állt hegyre mint a fenyvesek"
Mindenkiben ott él az emlék vagy a képzelet teremtette tiszta hely, a Gemenci erdő valóban szép alanya költeményednek és számos asszociációnak.
Üdvözlettel: Laca 🙂
Köszönöm kedves Laca, bár azt gondolom nem érdemlek ennyi dicséretet, de nagyon jól esett 🙂
barátsággal üdvözöllek,
Mária
Kedves Mária!
Én is természetimádó vagyok, talán azért is tetszik annyira a versed. Ha a versed nem is formázott, de nagyon szépen csengenek a mondataid. Komoly, mély gondolatokat foglaltál bele.
Azonban azt nem értem, miért használod, (és mások is) azt a rendszert, hogy nem mondatokba foglalva írod a verset, akár csak a prózát is, a versekre is az érvényes. Nagyon, de nagyon hiányoznak a mondatoknál az első nagybetűk, és ahová kell, a megfelelő írásjel.
Sokat jelent, főleg azoknak, akik a verseket szavalják, felolvassák, azok adják a segítséget a vers hangzásához.
Ettől függetlenül nagyon tetszik a versed,
szeretettel olvastam: Kata
Kedves Kata köszönöm soraid, örülök ha érezted csak egy pillanatra is az erdőm hangulatát. Igaz szomorú, mert vele együtt a fiatalságomat is siratom..
Kérdésedre válaszolva : az új gondolat kerül új sorba, vagy ha nem fér el, akkor két sorba. A sorvég pont vagy vessző. Amikor először láttam magam sem értettem, aztán megpróbáltam és már nem tudok máshogyan írni, vagyis tudok, de így sokkal jobban érzem a verset. Igazából szabadságot ad az olvasónak, a szavalónak is. Először furcsa, aztán megszereti az ember és rájön, hogy a rím lehet a sor elején. közben, vagy hárommal lejjebb, a lényeg, hogy természetesen hasson a szöveg, ne szoruljon be két rím közé. Ha megpróbálod, rájössz magadtól is. A Pierisen az első verseim, kb: 2,5 év termése nagyon is rímesek 🙂 Még most is rááll az eszem, de aztán visszaigazítom . 🙂
bocs, kicsit hosszú voltam,
szeretettel üdvözöllek és köszönöm, hogy írtál,
Mária
Kedves Mária!
Úgy látom, hogy félreértettük egymást. Én nem azt írtam, hogy a nagybetűvel kezdődő mondat csak a sor elején lehet, s a végpont pedig a sorok végén… Azok bárhol lehetnek, s az egyéb írásjelek is, ahol a mondatok végződnek!
Üdv. Kata
Szia Mária! Sorról sorra kioldódik belőlem minden feszültség, mintha Bachot hallgatnék. Elemelkedik, lebeg a versed, nem írsz Istenről, de nem is kell. Ott van a gemenci erdőben.
Üdv. Füge
Bocs. Elfelejtettem odaírni, hogy versedet kiemelve, megmutatom, hogy én hogy gondoltam. Kata
Ugyanis a versekre ugyanúgy vonatkozik az, hogy érthető és tiszta magyarsággal, hibátlanul kell írni. A csupa kisbetűs versel csak divatosak, nem jó utánozni. Itt a vers, ahogy én gondoltam:
Az én erdőm
Az én erdőm felhőkbe ért,
pedig nem állt hegyre, mint a fenyvesek;
lent szaladt árterek bontatlan csendjén,
és fái, mint százezer ószeres
türelmesen vártak új tavaszt.
Mikor őzek vagy szarvasok jöttek,
lábam az úttal egybenőtt,
szoborrá váltam, sáros görönggyé,
úgy lélegeztem mint ők.
*
Már nem vágynék másra,
csak lombszéllel söpört szép udvarába,
ahol öreg füzek ülnek a napon,
és a partokon folyók suhannak el,
vagy megállnak pihenni majd.
Epilógus:
Van egy hely, ahol tiszta még a Föld,
fáin a madárdal fagyöngyöt terem,
és mézszagú lesz a tavalyi széna
Medárd után, minden reggelen.
Bogyiszló, Gemenc, 2017.
Jól van kedves Kata, Te csak továbbra is írj tiszta magyarsággal, hibátlanul, és ne divatozz.
Ám megjegyzem, vagy inkább feltételezem, hogy nem örülnél, ha átírnám kisbetűsre a versed, bár meg sem fordult a fejemben. Tiszteletben tartom más versét, főként, hogy nem ismerjük egymást.
A rímekkel kapcsolatban említettem sorvéget, sorkezdetet, és azt írtam, hogy a sorvégek a pont és vesszőhelyek, ahová ügyesen ki is tetted őket, Bár én nem látom értelmét, mert nem változtat semmin,
de ha Neked így jobb, lelked rajta. 🙂
üdv,
mária
Kedves Mária! Írtam bejegyzést, de te szerintem nem vetted észre.
Fügefa
Kedves vagy Fügefa, köszönöm 🙂 észrevettem, örültem is, csak elfelejtettem válaszolni, bocsánat 🙂
üdv,
mária
Kedves Mara!
Valószínű, hogy költészeteddel már találkoztam egy másik irodalmi portálon.
Örülök, hogy itt vagy! Csodás versed elkápráztatott.
Szeretettel gratulálok: Ica
Köszönöm Ica, bár nem érdemlem, de nagyon jól esett 🙂
szeretettel üdvözöllek,
mara