Nem érdekel hogy miből élek meg,
Csak élhessek egy kicsit még.
Nem érdekel a kor,mely gyűrűket rajzol körém,
Csak élhessek még egy kicsikét!
S nem érdekel hogy őrültnek tart a világ,
Vagy a szomszéd,ki utánam kiált.
És nem érdekel,sem álom,
Sem át nem élt kaland,
Sem az mi csak felszíni nyomot hagy.
S nem érdekel,hogy mi az igazság,
Ha az fájdalmat és csalódást okoz!
Bután szeretnék élni s naivan,
Nem túl konzervatívan,
De élnék még egy kicsikét,ha lehet.
Fájdalmak nélkül s naivan,
LEHET?!
8 hozzászólás
A hangulata, nem rossz!!! Tartalmilag viszont számomra teljesen ellentétes világnézetet írtál le az enyémmel szemben, ezért mégsem tetszik… de hát ez szubjektív.
Tudod kedves Csaba én valaha éltem így ahogyan a versben leírtam és bátran állíthatom hogy nem volt rossz,de viszont nem volt egyszerű sem.Alkalmazkodnom kellett a mai világhoz idővel és ez bizony fájdalmakkal járt és sok olyan veszteséggel amit sajnálok.
Köszi a hozzászólást!
Sok mindent lehet, csak pozitívabban, sokkal-sokkal!!!
Amúgy jó vers!
Gratula!
Barátsággal:Fél-X
Köszönöm kedves Zsolt!
Tőled mindig sok biztatást kapok.
Kedves Zsolt!
Sokaknak vannak a tiédhez hasonló gondolatai manapság. "Fájdalmak nélkül" – úgy gondolom, nem lehet élni. Amíg az ember érez, addig a fájdalom is mindig jelen lesz. "Naivan" – no, azt már inkább lehet. Csak kérdés, érdemes?
Tetszenek a gondolataid. Szeretettel Rita
Köszönöm az értékelést és a hozzászólást kedves Rita!
A naivitás a világ legkisebb bűne,mégis a legszigorúbban büntetik.
Kedves Zsolt!
Jó a cím és még a versed tartalma is jól illik hozzá. Jó kis vers.
Barátsággal: Ági
Kedves Zsolt!
Az tetszett igazán a versben, hogy mennyire szókimondó és igaz. Jól zártad a végét ezzel a költői kérdéssel. Üdvözlettel: Szilvi