Ülök a kora tavaszi fényes kertben.
Csak a gondolataim sorjáznak bennem.
Egy kutya némán körülöttem bóklászik.
Mivel még hűvös van, a tavasz alig látszik.
Bár a rügyek már kipattanóban,
pihen még az élet a tájban.
De a Nap már a kora tavaszt hozza,
a múlt kemény hideg napokra.
A szomszéd kertben metszőolló csattan.
Asszonyok beszélgetnek egy kert sarkában.
Az egész tájon nagy-nagy nyugalom van.
Erről verselgetek én Érden magamban.